Sokba kerül a migránsok egészségügyi ellátása, a kockázatok pedig még nagyobbak

Frisss.hu fotó: ripost.hu • 2016. szeptember 18., vasárnap •
Dr. Kecskés Lászlóval jártuk körül a problémát.
Sokba kerül a migránsok egészségügyi ellátása, a kockázatok pedig még nagyobbak

A migráció és az egészségügy kapcsolatáról kérdezte a Frisss FM97.7 Dr. Kecskés László képviselőt és mellkassebész szakorvost, aki az egészségügyi kockázatokról beszélt, emellett természetesen vannak biztonsági és egyéb kockázatok is.

Több szempontból is nagy kihívások elé állítja Európát a migrációs válság. Az egyik ilyen az egészségügy, de pontosan mennyibe kerül a magyar egészségügynek a migránsok ellátása és mire számíthatunk?

Egyetlen adatról van tudomásom, ez tavaly április és idén július vége között a migránsok egészségügyi ellátása eddig 370 millió forintba került. Az tudni kell, hogy ez egy viszonylag alacsony migránsszám mellett következett be.

Abban az esetben, ha tömeges migráció lenne, ha nem tudná a kerítés, vagy bármi más rendészeti eljárás feltartóztatni a migránsokat, akkor ezek milliárdokra rúgó költségek lennének, amik hosszú távon a magyarok egészségügyi ellátásából is hiányozna ez az összeg.

Jelenleg a katonai költségvetés állja nagyobb részt, nyilvánvaló, hogy egy külön keretet kellene létrehozni erre a célra.

A migránsok ellátása ugyanúgy zajlik, mint a magyar embereké?

Európai uniós direktíva van arra nézve, hogy a migránsokat pontosan az a mértékű és minőségű egészségügyi ellátás illeti meg, mint a hazai lakosokat - erről 2009-ben, vagy 2010-ben döntött az Európai Unió. Tehát, nem lehet különbséget tenni.

Kecskés László képviselő

Miből áll az migránsok ellátása? Csak a tranzitzónákban vizsgálják őket?

A tranzitzónákban van felnőttorvosi és gyermekorvosi ellátás, lenn a déli határ mentén a magyar orvosok még arra is hajlandóak, hogyha igény van rá és hívás érkezik - főleg gyerekek tekintetében -, akkor átmennek a határ túloldalára is ellátni őket.

Van egy általános szűrése a migránsoknak, ahol kiderül, hogy van-e látható, durvább betegségük, akinél a legkisebb gyanú is felmerül, az kap egy beutalót különböző vizsgálatokra. Az utóbbi egy évben 4100 ilyen vizsgálatot rendeltek el az ott lévő egészségügyi személyzet tagjai.

A kockázat oldaláról a másik dolog, hogy ebből összesen 370 migráns tett eleget ezeknek a felszólításoknak, gyakorlatilag megszökdöstek, nem mentek, eltűntek az ellátásból. Senki sem tudja, hogy mi van velük, hol kóborolnak, itt vannak-e még Magyarországon, vagy már valahol Európában, Németországban, vagy Svédországban vannak.

 Emellett kockázatot jelentenek a különböző vírusok, amiket hordozhatnak és a betegségek, amiket nem kezeltetnek.

Több fajta kockázat van. A migrációnak az egészségügyi kockázatát már jóval annak előtte felmérte az Európai Egészségügyi Szervezet, mielőtt ez a hatalmas, 2014 óta felgyorsult migráció bekövetkezett volna. 2007-ben, Lisszabonban, a lisszaboni elnökség idejében volt egy konferencia, aminek az volt a címe, hogy: A migráció egészségügyi kockázatai. De 2010-ben Pécsett volt a harmadik ezzel foglalkozó konferencia, a Pécsi Egyetem nagy lépéseket tett ennek a kutatása terén.

Ezekben a kutatásokban már akkor kiderült - ez még a 2011-es Arab Tavasz előtt időkben volt -, hogy már akkor több 10 millió migráns volt Európában. Azt tudni kell, hogy hétszázezer AIDS beteg van, ezek 24 százaléka a migránsok közül kerül ki, ez egy hatalmas szám. Az Európában kezelt TBC-s betegeknek a 17 százaléka is a migránsok között van.

fotó: napimigrans.com

Az úgynevezett forrás országok, az arab, az észak-afrikai országok és a közel-keleti térség, Afganisztán és a többi országokban az AIDS-nek a tuberkulózisnak sokkal magasabb az előfordulása, incidenciája, mint Európában, ezért sokkal nagyobb eséllyel hozzák be ezeket a betegségeket.

A nagyon rossz higiénés körülményeknek köszönhetően a tetvességnek magasabb az aránya, ezen kívül maláriát hordozhatnak be. Annyira valós ez a probléma, hogy aktualitása van a dolognak. Most szeptember végén, 22-24 között éppen Szombathelyen lesz a Magyar Infektológiai Társaságnak a kongresszusa, ahol több előadásban foglalkoznak majd a migráció és az egészségügyi kockázat kérdésével, az AIDS, a tuberkulózis, a malária és a migráció kérdésével. Szóval, itt nagyon komoly gondok vannak.

Valóban, olyan betegségeket hurcolhatnak be, amire a magyar és az európai orvosok nincsenek felkészülve. Egy csomó fertőző betegséget meg lehetett szüntetni Európában. Orvos generációk úgy nőttek föl, hogy nem láttak igazán olyan betegségeket, amik fertőző betegségek és amiket az ottani lakosság jelentős százalékban magával hurcol.

Itt van például a rühességnek a kérdése. A migránsok között elég magas számban fordul elő a rühesség, ezt mondjuk "szerencsére" jól tudjuk kezelni, mert ez a magyar lakosság körében is előfordul. De nem is ezzel van a probléma, hanem, hogy a fertőző betegségeknek a kezelését most újból kell, hogy tanuljuk egy picikét, felkészülve azokra az ismeretlen eredetű lázas állapotokra, férgességekre, amik nagyon nagy számban fordulnak elő az onnan jövő migránsok körében.

Mit jelentene a betelepítés a magyar egészségügyre nézve?

Két oldala van a dolognak, az egyik az anyagi oldal, ez a migránsok számával lényegében arányos emelkedő összegről lenne szó, aminek a határa akár a csillagos ég, ha a migránsok számának a határa is a csillagos ég, mert itt tízezrekről, százezrekről, sőt milliókról van szó. Nyilván, ez az ország nem bírna el ilyen mennyiségű migránst, de ez a kisebb baj.

Sokkal nagyobb baj az egészségügyi kockázat, ami a mi magyar lakosainkat fenyegeti. Olyan, ismeretlen eredetű betegségek, illetve ismert, de nagyon súlyos betegségeket hurcolnak be, amik a gyerekeink és időseink - akik leginkább érzékenyek az ilyenekre, vagy a leromlott, rossz általános állapotú betegek a leginkább veszélyeztetettek.

Említettem, hogy a 4100-ból 370-en jelentek meg a szűrővizsgálatokon, de azok között találtak AIDS-et, TBC-t, maláriát és elképzelhetjük, hogy a többi nagyjából 3700-ban hány lehetett, tehát ez egy óriási kockázat.

Azt is el kell mondani, hogy Európába úgy bekerült többszázezer ember, akik nem is regisztráltak, átvonultak az országokon, többek közt hazánkon is. Németországban nem tudnak többszázezer emberről, hogy hol van, nem tudnak tízezer gyerekről, hogy hol van és mi történik velük.

De ugyanúgy a szexuális úton terjedő betegségek is nagyon magas számban fordulnak elő, nem csak az AIDS, hanem például a szifilisz, amiből nagyon jelentős számban találtak a Lampeduza és egyéb szigetekre bejött migránsok között és ők ezt viszik tovább. Úgy mennek át a határon, hogy átszökdösnek, aki meg netán mégis regisztrál, megszökik a befogadó állomásról és nem tudunk róluk, hogy mi történik velük.

Azok a katonák, rendészek, egészségügyi személyzet, akik ott vannak a "fronton" a déli határon pillanatnyilag, ők a leginkább veszélyeztetettek, mert ők találkoznak először ezekkel a migránsokkal. Az ő kockázatuk sokkal magasabb, mint az egyéb lakosoké.

fotó: 888.hu

Ha jól értjük, az ellátórendszernek egyszerre kell foglalkozni a lakosság egészségével, a migránsokkal közvetlenül érintkezők biztonságát is garantálni kell és az érkezők ellátásával is kell foglalkozni.

Így van, azért ne feledkezzünk meg a migránsokról, mert szerencsétlen sorsú emberekről van szó, akik a fél világon keresztül jöttek, mindenféle szörnyű körülmények és viszonyok, rossz táplálkozási, higiéniás körülmények között. Tehát, ők maguk is a gyerekeikkel, terhes anyák is érkeztek, ők maguk is hihetetlen kockázatnak vannak kitéve, róluk is meg kell emlékezni, de a magyar egészségügy első rendű feladata, hogy a magyar állampolgárok egészségét próbálja megóvni, megőrizni, és amennyiben erőnk és tehetségünk van hozzá - már pedig kell, hogy legyen -, akkor a migránsok egészségével is foglalkozni kell és ez nem két fillér.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére