Polgári esték: a közösségekből épül a nemzet

Szita Róbert - Hornyák Emőke • 2016. április 17., vasárnap •
A Szombathelyi Polgári Esték sorozatban Hende Csaba legutóbbi vendége Csontos János, József Attila-díjas költő, író, Kós Károly-díjas filmrendező, publicista volt. Az ŐrvidékHázban megtartott eseményen szó esett honvédelemről és a migrációról is.
Polgári esték: a közösségekből épül a nemzet

Katolikus keresztény, templomba járó hívő ember vagyok – mondta Csontos János önmagáról, a Hende Csabával történő beszélgetés elején.

Amit Csontos Jánosról tudni érdemes
Szülővárosában, az ózdi József Attila Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakán, végül ugyanitt diplomázott 1988-ban magyar–francia szakos tanárként. 1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon. Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló színi- és filmkritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónikacímű napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2015-ig kis megszakításokkal a Magyar Nemzet publicistája, 2003 és 2009 között főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője, majd ugyanitt kommunikációs irodavezető. 2000-ig a Napkelte Össztűz, 2005 és 2008 között a Hír Tv Lapzárta című vitaműsorának rendszeres résztvevője. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot, amely főszerkesztésével 2010-ig működött. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa. Alapítója a Zenekar, a Vegyipar/Chemical Industry, a Stratégiai Tervezés és a Duna Hírnök című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni Határ című diákfolyóirat egyik alapító szerkesztője (1986–1988) és a szentendrei Folyam című folyóirat alapító főszerkesztője (1989–1991). Szerkesztője volt a Polisznak (1994–1995), valamint a Magyar Naplónak (1994–1995 és 2012–2015). 2013-ban és 2015-ben NKA-ösztöndíjat kapott regényírásra. Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007–2010), az Építészet XXI (Duna Tv, 2011) és az Építészkorzó (M1, Duna Tv, 2014-től) televíziós építészeti magazinokat, továbbá számos más sorozat és egyedi dokumentumfilm producere, szerkesztője, rendezője és/vagy riportere. Politikai vitaműsora: Fonák (Echo Tv, 2015–2016). 2008–2009-ben a Lakiteleki Mozgókép Szemle zsűritagja. Tagja az Írószövetség választmányának, a Magyar Filmakadémiának, az MMA köztestületének, az NKA szépirodalmi kollégiumának, valamint a Szellemi Honvédelem-díj, a Tokaji Írótábor és a Publishing Hungary kuratóriumának. 1989 óta nős, két leány- és egy fiúgyermeke van.

Csontos Jánost a beszélgetés előtt kérdeztük meg. Lehet egy ilyen beszélgetésre készülni?
Hende Csabával még a polgári körök alakulásakor keveredtünk barátságba. Közös polgári körrel, a Szabadság kis körével is rendelkeztünk, itt emberi jogokat védtünk, akkor szokatlan módon. 

Mit jelent az Ön számára Szombathely?
Szombathely egyáltalán nem ismeretlen számomra, sőt, különösen kedves a szívemnek, hiszen több alkalommal építészeti forgatást vezethettem itt, még az Aréna Savariában is dolgoztunk. Legutóbb tavaly nyáron voltam utoljára a város centrumában. Ismerem Szombathely urbanisztikai történetét, hiszen ez az egyik példaszerű história. Tervezem, hogy egyszer egy építész korzót itt is lebonyolítunk.

Milyen filmeket forgat?
Általában építészeti vagy irodalmi filmeket forgatok, most azt tervezem, hogy Alexa Károllyal szeretnék dolgozni, az Író korzó sorozatban. Először forrást kell szerezni, majd jöhet az élvezet, vagyis a forgatás. Alexa Károllyal több fórumban, lapban is együtt dolgozhattam, számomra talán Ő jelenti Vas megyét.

Mit jelenthet Szent Márton öröksége?
Úgy gondolom, hogy Szent Márton jubileumi esztendő olyan összekötő kapocs tud lenni, ami hozzákapcsolja a nyugat-európai kereszténységhez Magyarországot, és olyan szempontból is összeköti, amilyen aspektusokra eddig is nem is gondolhattunk.  

Egyén vagy közösség?
A Polgári esték jogosultsága egyértelmű, Magyarország ilyen közösségekben él. Én nem vagyok híve annak, hogy egyesek atomizált emberek tömegének tekintik a nemzetet és az országot. A közösség igen is fontos, mert ezekből épül a nemzet. A nemzetekre pedig szükség van a viharos Európa szempontjából, hiszen különben nem tudunk mibe kapaszkodni. 


Csontos János - Hende Csaba beszélgetés során szó esett - a többi között - a katonaélményekről, a honvédelemről, de a migrációról, illetve a kerítésépítésről, valamint Magyarország által képviselt politikáról is. 
 

kapcsolódó galéria


közösség

további frisss

lap tetejére