A teljes körű mérések célja az volt, hogy a tanulók adott képességeinek, készségeinek minél pontosabb feltérképezése függetlenül attól, hogy a diák ezeken a területeken gyengébb vagy erősebb képességű. A feladatlapoknak nem volt célja az, hogy minden tanuló könnyen megoldja a bennük szereplő összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb tanulói is ugyanazt a tesztfüzetet oldják meg, és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kellett szolgáltatnia.

A mérés megírása előtt vagy azt követően a tanulók kézhez kapták a tanulói kérdőívet. Ezen a tanulók szociokulturális hátteréről szerepeltek kérdések. A kérdőívek kitöltése a mérési eredmények értékelésének szempontjából rendkívül fontos, ám a tanulók és szüleik számára önkéntes.

Az országos mérési rendszerének kiépítése 2001-ben indult el, és mára már Európa és a világ szakmailag és szolgáltatásaiban legkorszerűbb mérési rendszerei között tartják számon.