A Savaria Karneválokat általában a kettősség jellemzi, mert tud ez rendkívül nyugat-európai és színvonalas lenni, de helyenként mérhetetlenül gagyi. Szerencsére a lepedős felvonulók az évek alatt kikoptak, illetve kikoptatták őket, de azért még mind van hova fejlődni, például az Iseum előtti lépcsőt azért illett volna megjavítani, mielőtt placcra kiteszik a Borok utcájának a negyedét.
Persze, azért látszik a fejlődés, meg a tenni akarás, az idei fellépők névsora rendkívül erős, bár az időzítésen lenne még mit csiszolni, hogy két sikeres banda koncertje ne üsse egymást térben és időben.
De, térjünk rá a lényegre, vagyis a legjobb standokra, mert végre ezen a téren is kezd fejtőrést okozni a karnevál, egyre nehezebb összeszedni azt a néhány standot, ami igazán tetszett, mert egyre több helyen akad meg az ember szeme.
A Fő tér végén a mézeskalácsok csodavilág egy pillanat alatt magával ragadja az embert, a Király utcai kürtőskaláccsal nem tud betelni az ember a vattacukorról már nem is beszélve. A csajok ultratrendi cicás táskák garmadájából válogathatnak, a férfiak pedig jópofa pólókat húzhatnak magukra. A kaják és az italok finomak és élvezhetőek, az adagokkal sincs semmi baj, bár a műanyag poharak sok esetben bizonyultak túl kicsinek.
A Thökölyn a kaktuszos-virágos stand nagyon királyul néz ki, ahogy a Király utcai köves bódé is. A kézműves szappanok készítői egyszerűen nem tudnak kifogyni a kreativitásból, a Fő tér pedig tele van gyerekkorunk ismerős arcaival, Nagy Bandó Andrással és a lányával, Nagy Natáliával, valamint Ambrus Attilával, igaz, utóbbit csak a standján kifeszített molinón láttuk, meg néhány könyvborítón.
A végére maradtak a játékok és a cukorkák. A vásári forgatagban a gyerekek és a felnőttek is megtalálhatják kedvenc játékaik, a kicsit a fakardok közt merülhetnek el, a nagyok pedig valami komolyabbat is a kezükbe vehetnek, a Thökölyn nagyon fain íjakat láttunk például. Az cukorkák pedig cukorkák, színesek, illatosak és legszívesebben ezek közelében töltenénk minden szabad percünk, mert kell és kell és ennyi.
