Minden, amit tudni akartál a kanyarójárványról, de nem merted megkérdezni

NagyRobert - Fotó: Székelyhidi Balázs/Magyar Nemzet • 2017. március 08., szerda •
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala válaszolt a kérdéseinkre.
Minden, amit tudni akartál a kanyarójárványról, de nem merted megkérdezni

A most Romániába készülők gyomra némileg összeszorulhat az utazás gondolatától a kanyarójárvány miatt. Indulás előtt ajánlott ellenőrizni, hogy anno megkaptuk-e a szükséges oltásokat, azonban a makói eset is mutatja, hogy nálunk is előfordulhatnak megbetegedések. Az ÁNTSZ-t kérdeztük a kanyaró vírusáról:

Fotó: MTI/Archív

Melyek a tünetek, hogyan terjed, hány fajtája van és meddig marad fertőzőképes?

A kanyaró heveny, nagy kontagiozitású kiütéses vírusbetegség, amely napjainkban főleg az oltatlan személyek körében okoz kiterjedt járványokat. A kórokozót a beteg orr- és garatváladékával üríti. A fertőzőképesség a jellegzetes kiütések kezdete előtt négy nappal kezdődik és még négy napig tart. A betegség kezelésére nincs specifikus terápia. A kanyaró szövődményei, mint például a tüdőgyulladás, középfülgyulladás, laryngotracheo-bronchitis gyakoriak, különösen a kisgyermekek körében.

A halálozás az öt éven aluliak és a csökkent védekező képességű (immunhiányos) személyek között magasabb. Emellett felléphet a subacut sclerotizáló agyvelőgyulladás (SSPE), egy ritka és halálos degeneratív betegség, melyet a központi idegrendszer viselkedési és értelmi képességeket érintő károsodása és görcsök jellemeznek.

Miként alakulhatott ki kanyarójárvány Romániában? Ott melyik fajtája fertőz a vírusnak?

2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteg halt meg. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1-4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették. A járvány olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas, 95 százalék alatti. Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk és a gyermekeiket nem oltatják.

(Forrás: A kanyaró járványügyi helyzete és a kanyaró elleni védőoltások Romániában az ECDC 8. heti jelentése alapján)

Fotó: MTI/Mészáros János

Ez a járvány átterjedhet Magyarországra is?

Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő. Az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak tizenkettőt jelentettek Magyarországon. Az esetek következtében másodlagos megbetegedések ezt megelőzően sem a lakosság, sem az egészségügyi személyzet körében nem alakultak ki.

A vírus elleni kötelező védőoltások mennyire garantálják a "biztonságunkat"?

Az elmúlt két évtizedben az átoltottság mind a 15 hónapos korban végzett első, mind a 6. osztályban végzett újraoltás esetén meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok alapján mintegy 99 százalékos védelmet biztosít. Az oltás, annak beadása után, két hét elteltével ad védettséget.

Fotó: Reuters/Damir Sagolj

Hogyan védekezhetünk a kanyaró ellen?

1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszútávra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két dózis oltóanyag (oltás és újraoltás) történik. Az első kanyaró elleni oltást 15 hónapos korban kapják meg a kisgyermekek - morbilli-mumpsz-rubeola (MMR) kombinált oltóanyagként, - majd 11 éves korban (6. osztály) iskolai kampányoltás keretében részesülnek újraoltásban, ugyancsak MMR vakcinával. Hatékony megelőzési módszer a két dózisból álló kanyaróvírus-tartalmú védőoltás, amelyet kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcinával végeznek. 

Milyen kezelés javallott kanyaró esetén?

A kanyaró kezelésére nincs specifikus terápia, tüneti kezelés alkalmazható például: lázcsillapítás, folyadékpótlás. Ha valaki influenzaszerű tüneteket észlel magán és kiütések jelennek meg a fejen, arcon, testen, azonnal vegye fel a kapcsolatot háziorvosával. Fontos, hogy előzetesen telefonon egyeztessen időpontot az orvossal, hogy a vizsgálatra úgy kerüljön sor, hogy a beteg másokat ne fertőzhessen meg, például a váróteremben.

Fotó: ThinkStock

Mekkora a kanyaró vírus fertőzési- és halálozási rátája?

Akut agyvelőgyulladás - ami gyakran maradandó agykárosodáshoz vezethet - körülbelül minden 1000 eset közül egyben alakul ki. Halálozást - légzőszervi és idegrendszeri szövődmények következményeként - az utóbbi európai járványok során minden 5000 beteg közül egy esetében jelentettek. A halálozás az 5 éven aluliak és a csökkent védekező képességű (immunhiányos) személyek között magasabb. Ezen túlmenően a subacut sclerotizáló agyvelőgyulladás (SSPE), egy ritka és halálos degeneratív betegség, melyet a központi idegrendszer viselkedési és értelmi képességeket érintő károsodása és görcsök jellemeznek, 100 ezer, egy éven aluli gyermek elsődleges fertőzését követő hat-nyolc év után átlagosan 18 esetében alakul ki.

Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály?

A 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült,  illetve a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek.

Fotó: ShutterStock.com

Magyarországon mikor volt utoljára halálos áldozata a kanyaró vírusnak?

Az 1988/89. évi járvány során hatan haltak meg kanyaró következtében.

Van kanyaróval fertőzött beteg Vas megyében, illetve Szombathelyen?

2016 év folyamán, illetve 2017 februárjáig hazánkban kanyaró megbetegedést nem jelentettek.

Címlapkép: Székelyhidi Balázs via Magyar Nemzet

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére