„Két legnagyobb életcélomat már kipipáltam” - interjú Nagy Gergely, kőszegi grafikussal

Szerző: Boros Patrícia - Fotó: Hornyák Emőke • 2017. május 08., hétfő •
Így lesz valaki szerepjátékosból vizuális kalandmester.
„Két legnagyobb életcélomat már kipipáltam” - interjú Nagy Gergely, kőszegi grafikussal

Nagy Gergely gyerekkora óta megszállott fantasy rajongó, emellett még egyénileg tervezett képi világot is alkot ezeknek a sztoriknak. A grafikus jó példa arra, hogyan válthatja valaki az álmait valóra. Most élete egyik legnagyobb projektjén dolgozik...  

Az elmúlt években rengeteg fantasy témájú könyvet illusztráltál. Hogyan ismerkedtél meg ezzel a műfajjal?

A bátyám fantasy könyveivel kezdtem ráhangolódni a témára, aztán jöttek a M.A.G.U.S kártyák. Emellett nagy hatással volt rám Conan, a barbár története és a Káosz könyvek, szerepjátékok.

Melyik művészek képi világa fogott meg a leginkább?

Az abszolút favoritom Frank Frazetta, szerintem ő a fantasy festészet etalonja. Nagy kedvencem a világhírű Boros-Szikszai páros is, akik olyan komoly cégeknek dolgoznak, mint Blizzard vagy a Magic the Gathering. Annak idején is rengeteg kártya és könyvillusztrációt csináltak, gyerekként ezeket folyton elemezgettem, próbáltam lemásolni. Persze akkoriban még nem igazán sikerült. Bár már kialakult a saját stílusom, nyomokban fellelhető benne az ő hatásuk.

A szakmai, technikai részbe mennyire mélyedtél bele?

Már három éves koromtól a szombathelyi Váci Mihály Általános Iskolába jártam rajztanfolyamra, később itt végeztem el az általánost művészeti szakon. Bár folytathattam volna ezt a képzést gimiben is, másik irányt választottam. Közben autodidakta módon rengeteget rajzoltam és festettem. Így viszonylag korán specializálódni tudtam arra a műfajra, ami érdekel.

Voltak kezdeti nehézségek?

A rajz mindig jobban ment, a festészet neccesebb volt. Hogy az utóbbit fejlesszem – persze korábban tanultam olajjal festeni - a folyamatos gyakorlás mellett rengeteg tutorial videót néztem. Mire tényleg belejöttem volna az olajfestmények készítésébe, megvettem a digitális rajztáblámat. Bár ez valamivel egyszerűbb módszer, igyekszem odafigyelni arra, hogy ugyanúgy készítsem a képeket, mintha vászonra csinálnám őket.  

Több neves kiadónak is készítesz illusztrációkat. Hogyan csöppentél ebbe a világba?

A kedvenc magyar íróm, Nemes István – művésznevén John Caldwell – a Káosz könyvek írójának és a Cherubion Kiadó vezetőjének a fórumán posztolgattam a képeimet, amik megtetszettek neki. Egy év múlva megkerestek, hogy fel szeretnék éleszteni a Káosz könyvekben a belső illusztrációkat, mert egy ideje már nem voltak rajzok ezekben a kötetekben. Felkértek a feladatra, én pedig elvállaltam. Azóta nagyon sok illusztrációt készítettem nekik. Valahogy így kerültem be a köztudatba. Később egyre több megkeresést kaptam innen-onnan egy-egy borító megtervezésére.

Melyik volt az első nagy munkád a Káosznál?

Nagyjából négy éve jelent meg a Matróztánc című könyv a Cherubionnál. Ez a Káosz-ciklus egyik előzménytörténete.

Úgy tudom, hogy nemrég a M.A.G.U.S kártyák tervezésébe is beszálltál. Ez hogyan indult?

Megkérdeztem tőlük, hogy lenne-e lehetőség arra, hogy nekik dolgozzak. Ők simán rábólintottak, mert – mint kiderült – már ismerték a képeimet.

Mit lehet elöljáróban tudni az új pakliról, milyen részt vállalsz ebben?  

Jelenleg egy kilencven lapos kiegészítő van készülőben, ennek kábé a felén dolgozok. A többi legyen meglepetés.

Milyen élményeid vannak ezekkel a játékokkal?

Talán nyolc-kilenc éves lehettem, amikor először a kezembe került egy M.A.G.U.S pakli. Ez egy bonyolult stratégiai játék, ekkor még annyira nem értettem a lényegét. Azonban elég hamar sikerült megtanulnom vele játszani. Egészen felnőtt koromig visszaköszönt ez a baráti körömben, mint kikapcsolódási forma. De gyakran szerepjátékoztunk a M.A.G.U.S-sal és a Káosszal is. Emellett a számítógépes játékokkal is sok időt töltöttem, ilyen például a Neverwinter Nights, Icewind Dale, vagy a Baldur’s Gate.

A saját képeid elkészítésénél – amiket nem megrendelésre csinálsz – milyen témákat dolgozol fel legszívesebben?

Úgy gondolom, hogy a civilizáció felett mindig győzedelmeskedik a barbarizmus. Ezt próbálom megjeleníteni. Hiszen lehet valaki egy jól szituált, menő üzletember, ha egy durva szituációba kerül, valószínűleg belőle is előtör az állat.  

Hogyan nézel vissza a régi képeidre, mennyit fejlődtél az elmúlt négy évben?

Szerintem egyre jobbak lettek. Ha ezek közül nem a legaktuálisabb képemet gondolnám a legjobbnak, akkor semmi értelme nem lenne az egésznek. Hajt, hogy mindig egyre jobb legyek, egyre magasabb minőséget hozzak létre.

Elég komoly sikereket értél el. Hova tovább?

Gyerekkori álmom volt, hogy M.A.G.U.S kártyákat illusztrálhassak valamikor az életemben, de nagy vágyam volt a Káosz könyvekbe való alkotás is. Ebben a műfajban szerintem a Magic the Gathering a csúcs. A célom, hogy egyszer nekik is dolgozhassak. 
 

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére