A Gyöngyös-patak partján, a Gyöngyös-sík délkeleti részén található Tanakajd. A Szombathelytől 10 kilométerre található községek nevei török eredetűek, a Tana a borjú török megfelelője, a Kajd (qajdi) pedig azt jelenti, hogy megfordult.
A terület az őskor óta folyamatosan lakott, a határában megtalálták kőkori és rézkori telepek maradványait. De, a római kor sem kerülte el a környéket, a községtől északra, a mai Halomi-dűlőben fedeztek fel egy elég nagy kiterjedésű római telepet, római villával és temetővel, pontosabban, ami megmaradt ezekből, például két, fehér márvány domborműves sírkő.
A nevük alapján mindkét települést a besenyők alapíthatták, ezek közül Tanát említik először, méghozzá 1217-ben, "Villa Castrensium Thana" néven, abban az oklevélben, amiben a káptalant megerősíti a birtokaiban II. András királyunk. A Tana név önállóan 1366-ban és 1384-ben is előkerül, a birtokosai pedig a Tanaiak, a Koltayak, a Kápolnafeldeiek és a Nagymackiak voltak. Az egykori Tana a mai település keleti részén lehetett, és főleg a Tanai utca környékére koncentrálódott.
1360-ban tűnik fel Kajd neve, igaz, akkor még "poss. Kayd" alakban, majd 1417-ben és 1437-ben ismét felbukkan. 1462-ben Kiskajd, majd egy évvel később, 1463-ban Nagykajd jelenik meg, igaz, akkor a helyesírásuk még kicsit más volt, így Kyskayd és NagyKayd alakban jegyezték fel őket.
A 16. században épülhetett a Magyarok Nagyasszonyának szentelt templom, ami később leégett. Ezt 1908-ban építették újra neoromán stílusban és még abban az évben, október 11-én fel is szentelték. A források szerint az új oltárképet Gróf Erdődy Gyuláné festette.
A mai templom környékén lehetett Nagykajd, ettől nyugatra, a mai Fő utca északi részénél állhatott Kiskajd, az ottani major környékén. Ezek a területek a Hídvégi, a Szecsődi, a Kajdi, Herman-tilaji és a Bodoló családoké voltak.
Évszázadokon át kisnemesi község volt Tana és Kajd is, előbbiről a 18. században született egy feljegyzés, mely szerint emberemlékezet óta nem fizetett adót. 1898-ban, Vas vármegye monográfiájában megemlítik, hogy itt található báró Ambrózy Lajos régi kastélya, amit az Ivánkovich család építtetett 1820 körül és 1869-ben került az Ambrózy család tulajdonába.
A kastélypark természetvédelmi terület rengeteg növényritkasággal, az épületet 1954-től a Vas Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás használja, ma ez a NÉBIH fennhatósága alá tartozik. 1914-től egészen 1933-as haláláig itt élt és alkotott a szlovákiai malonyai és a Kámban található Jeli Arborétum alapítója, Ambrózy-Migazzi István természettudós, botanikus és dendrológus.
1910-ben Tanán 261-en, Kajdon 470-en laktak, majd 1939-ben egyesült a két falu, ekkor jött létre Tanakajd.
