A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint a polgári törvénykönyv alapján jár kamatos kamat a károsultaknak.

„A most megszavazott törvényben nem található meg a késedelmi kamat fogalma, a polgári törvénykönyv azonban rendelkezik erről. Lényeges, hogy a bankok jogellenesen tartották vissza ezt az összeget, ezért késedelmi kamat jár az ügyfeleknek” – tette egyértelművé Ráski Péter, a Pénzcentrum szerkesztője.

Példának okáért egy tipikusnak mondható eset szerint az ügyfél 2007-ben vett fel 8 millió forint svájcifrank-alapú hitelt 15 éves futamidőre. Ebben az esetben neki a kamatemelésből 895 ezer, az árfolyamrésből pedig 112 ezer forint jár vissza. Ehhez adódik hozzá a két összegre számított kamatos kamat, ami 93 ezer forint, így a becsült végösszeg 1 millió 101 ezer forint.

Az Országgyűlés pénteken fogadta el a devizahiteleseket segítő törvényt. A jogszabály kimondja, hogy semmis az árfolyamrés, az egyoldalú szerződésmódosítások, vagyis a kamatemelések, kivéve, ha a bankok a bíróságon bizonyítják be, hogy tisztességesen jártak el. A helyzet rendezéséig a pénzintézetek nem emelhetnek kamatot, a végrehajtásokat és a pereket felfüggesztik.

A jogszabály azokra vonatkozik, akik 2004. május 1-e után vették fel és 2009-ig nem zárták le hitelüket, nem végtörlesztettek kedvezményes árfolyamon és az eszközkezelőtől sem kértek segítséget. Az élő szerződéseknél nincs elévülés, minden jogszerűtlenül felszámított összeg a teljes futamidőre visszajár. A törvény a lakáscélú, a szabad felhasználású, az autó- és a lízingszerződésekre is vonatkozik. Ráadásul nemcsak a deviza-, hanem a forinthitelesek esetén is.

Ősszel két újabb jogszabály várható: egyrészt a pénzvisszatérítés részleteiről, másrészt döntenek a devizahitelek forintra váltásáról is.