Magyarország lobogójának katonai tiszteltadással történő felvonása és a Himnusz után a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület ünnepi műsorát tekinthették meg az emlékezők, akik között ott volt Hende Csaba országgyűlési képviselő, Puskás Tivadar polgármester, Koczka Tibor alpolgármester és a szombathelyi közgyűlés több tagja is, a társadalmi és civil szervezetek vezetői, valamint a rendvédelmi szervezetek képviselői.
Az ünnepi beszédet Hende Csaba mondta. Szombathely és térsége országgyűlési képviselője gondolatai elején mindenkiről megemlékezett, aki Szent István óta a hazáért adta oda életét.
.JPG)
A hősök áldozata bennünk nyer értelmet, mert hozzásegítette a magyar nemzetet, hogy újrakezdődjön az élet, hogy megint benépesedjenek falvaink, városaink. Magunknak tartozunk azzal, hogy fejet hajtunk és elhelyezzük a tisztelet és a kegyelet virágait, mert emlékezni kell, hogy tudjuk, mivel tartozunk – fogalmazott Hende Csaba.
Ezt követően, Szombathely Megyei Jogú Város felhívására a helyi közélet, a társadalmi és a civil szervezetek vezető képviselői koszorút helyeztek el a magyar hősök emlékére.
A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget, melyet Szombathely Város Fúvószenekara adott elő.
Előzmények
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe, Abele Ferenc vezérkari őrnagy kezdeményezésére. Abban az időben állt fel a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, melynek feladata a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén, a Millenniumi emlékmű előtt.
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Ennek ellenére az ünnepet 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg.
A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott LXIII. törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”
