Büntethet a kamerafelvételeken keresztül a közterület-felügyelet, vagy nem?

frisss.hu fotó: Hornyák Emőke • 2017. március 28., kedd • 17:41 •
Megkérdeztük Dr. Varsányi Pétert, a Szombathelyi Közterület-felügyelet igazgatóját.
Büntethet a kamerafelvételeken keresztül a közterület-felügyelet, vagy nem?

Néhány napja kapott szárnyra az a híresztelés, miszerint a fővárosban elkezdték a szabálytalanul kanyarodó autósokat 50 ezer forintra büntetni. Az ügyben már Tarlós István főpolgármester is állást foglalt, aki szerint a kamerafelvételek alapján a közterület-felügyelet nem büntethet, így ne fizessék be a bírságot azok, akik hasonlóan jártak.

Mivel a vasi megyeszékhelyen több, mint 60 kamera segíti a közterület-felügyelet munkáját, ezért megkerestük Dr. Varsányi Pétert, Szombathely Megyei Jogú Város Közterület-felügyeletének igazgatóját - aki korábban hat évig volt a Fővárosi Közterület-felügyelet jelenlegi neve FŐRI igazgatója - hogy vajon jogosan büntetik-e a szabálytalankodó autósokat. Illetve felvilágosítást kértünk, hogy Szombathelyen is bírságolnak-e munkatársai egy szabálytalan kanyarodást követően, amennyiben ezt térfigyelő kamerával megörökítik?

Bizonyára nem ismeretlen senki előtt, hogy a haladási irány megszegése miatt bírságolták meg az autósokat. A felháborodást követően sokan, sokfélét nyilatkoztak, de sajnos összekeverték az objektív felelősségi, rendőrségi gyorshajtásos (VÉDA) kamerákat a közterületi kamerákkal. Egyesek azt állították, hogy a kamera akkor lesz hiteles, ha azt egy rendőr nézi, ha pedig a közterület-felügyelet munkatársa, akkor nem. Óriási keveredést okozott az ügy és természetesen a nyilatkozatok is. Érthető, hogy az emberek elkeseredettek, mert mindenkitől mást hallanak.

A főpolgármester úr szerint a megbírságolt személyek ne fizessék be a büntetést. Ezzel egyetért?

Az teljesen helytálló, amit Tarlós István mondott, kiállt a nyilvánosság elé, és polgári engedetlenségre szólított fel, hogy ne fizessék be a bírságot, mert ez törvénytelen. Ami az eljárási módot illeti, van három olyan közigazgatási szabályszegés, amiben a közterület-felügyelők jogosultak eljárni. Természetesen nem a KRESZ-szabálysértésekről beszélek, hanem közigazgatási bírságokról. Ebbe tartozik a behajtási tilalom, a korlátozott várakozási övezetbe történő behajtás, illetve a kötelező haladási irány megsértése. A törvény egyértelműen meghatározza a közterület felügyelőknek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi 1-es törvényben, hogy az a három eset, amelyben a közterület-felügyelő közigazgatási bírságot szabhat ki, ott mi az eljárási mód.

A büntetések kiszabásának menete mindig ugyanaz?

Nem igazán, mert az eljárási mód többféle lehet. Egyrészt, ha a közterület-felügyelő azt tapasztalja, hogy egy gépjármű vezetője mondjuk, egy behajtani tilos tábla hatálya alá behajt, akkor ott az állampolgárt igazoltatja, közli vele, hogy milyen szabályszegést követett el. Ennek fix tarifája van, ez harmincezer forintos összeg, és megkérdezi tőle, hogy ezt az összeget elismeri-e, illetve befizeti vagy nem. Amennyiben az állampolgár elismeri a szabályszegést, akkor kitölti a szükséges nyomtatványokat, átadja részére azt a csekket, amit 30 napon belül be kell fizetni, és ezzel az ügy lezáródott. Ha harminc nap elteltével az állampolgár mégsem fizetné be ezt a bírságot, miután a helyszínen elismerte, akkor ez adók módjára behajtható.

A másik intézkedési forma az, amikor például egy behajtási tilalom alá eső területen talál egy gépjárművet, ahol nincs ott a gépjármű vezetője, ott a közterület-felügyelő kitölti a nyomtatványt, ráteszi a gépjármű szélvédőjére, és az erről szóló értesítést a közterület-felügyelet kiküldi az üzembentartó címére, aki aztán majd vagy befizeti, vagy nem. Ha befizeti, akkor az ügy lezáródott, ha pedig nem, akkor a közterület-felügyelet harminc nap elteltével átadja a rendőrségnek, hogy a közigazgatási eljárást az általános szabályok szerint folytassa le. Itt nem objektív felelősség van, mint a gyorshajtásnál, hanem ez egy úgynevezett felelősségi alapú rendszer, tehát az eljárás során meghallgatják tanúként az üzembentartót, aki nyilatkozik arról, hogy ki vezette a gépjárművet, és ha ez megvan, akkor onnantól kezdve vele szemben fogják kiszabni a bírságot.

Akkor Tarlós István állítása helytálló, miszerint jogszerűtlenül büntetik az autósokat.

Amit a fővárosban csinálnak, ez az úgynevezett kötelező haladási irány megsértése, ami egy dinamikus szabálysértés, mert mozgó járműről beszélünk. Ebben az esetben a közterület-felügyelőnek jelen pillanatban nincs megállítási joga, vagyis ha a helyszínen ott van, akkor sem tudja mondjuk egy balra kanyarodást tiltó táblánál a mozgó autót megállítani, mert erre a törvény nem hatalmazza fel. Ha ilyet lát a térfigyelő kamera, akkor a közterület-felügyelet egyet tehet, hogy a kamera felvétel alapján eljárást kezdeményez a rendőrségen, és a rendőrség az általános szabályok szerint lefolytatja a közigazgatási eljárást. Nem objektív alapon, hanem meghallgatja az üzembentartót, aki ebben az esetben is nyilatkozik arról, hogy ki vezette a gépjárművet.

Amit a fővárosban folytatnak, hogy a kamerafelvétel alapján először kiküldik a távolléti helyszíni bírságot, és ha azt nem fizeti be, akkor később majd eljárást kezdeményeznek, ez teljesen törvénysértő gyakorlat. Arra hivatkoznak, hogy a gépjárművezető távollétében küldik ki ezt a bírságot, de itt a probléma az, hogy a gépjárművezetőnek kellene távol lenni és nem a közterület-felügyelőnek. Ez a helyzet abszolút törvénytelen.

Miért változtattak önkényesen ezen a szabályrendszeren és kezdtek bírságolni jogszerűtlenül?

Hogy mi vezetett el idáig? Talán a legfőbb okát abban látom, hogy 2016. január 1-től a közterület-felügyeletektől a szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírságok összegét teljesen megvonták. Korábban ez az önkormányzatok bevétele volt, 2016. január 1-től ez a központi költségvetés bevételét képezi. Az önkormányzatok a saját forrásukból hozzák létre és tartják fenn, illetve fejlesztik, működtetik a közterület-felügyeleteket. Nyilvánvaló, hogy ezek a helyszíni bírság bevételek, ami fővárosi szinten több 10 milliós, 100 milliós nagyságrendet tettek ki, ezek kiestek a bevételi forrásból. Ahhoz, hogy a közterület-felügyeleteket működtetni tudják meg kell legyen ennek valamilyen financiális oldala, ezért azt az utat választották, hogy megerősítették ezt a közigazgatási bírságolási gyakorlatot, mert az ebből befolyt pénz továbbra is az önkormányzatoknál marad. A fővárosban lassan már 23 kerületben önálló felügyelet van, azzal tisztában voltak, hogy mennyi a közigazgatási bírság-bevételi előirányzat, hiszen ezt a képviselő testület a költségvetési rendeletében határozta meg.

Azt már természetesen nem feltételezem, hogy akár bármelyik tisztségviselője az adott kerületi önkormányzatnak törvénysértő gyakorlat lefolytatására utasította volna a közterület-felügyeleteket. A legnagyobb probléma - és nem a közterület-felügyelőket teszem ezért felelőssé, hanem - az őket közvetlenül irányító vezetők felelőssége, mert vagy nincsenek tisztában azokkal a jogszabályokkal, hogy hogyan lehet egy közterület-felügyelői intézkedést jogszerűen és törvényesen végrehajtani, akkor ez egy súlyos szakmai hiányosság vagy hiba. Ha pedig ezzel tisztában vannak, akkor pedig a másik oldalról a költségvetésben előírt bírság bevétel teljesítése miatt egy megfelelési kényszert látok a vezetők részéről, de ezek semmiképpen nem adnak, és nem is adhatnak jogalapot törvénytelen intézkedések sorozatára.

Hogyan lehetne ezen a kialakult helyzeten változtatni?

Jó kérdés. A jövőre vonatkozóan azt tartanám fontosnak, hogy egyrészt kerüljön visszaállításra az ügyészség törvényességi felügyelete a közterület-felügyeletek intézkedéseinek vonatkozásában mind a helyszíni bírság, mind pedig a közigazgatási bírság tekintetében, tehát egy általános törvényességi felügyelet. Ez azt jelenti, hogy bizonyos időszakonként bekérnek bizonyos ügyiratokat, megnézik, és törvényességi szempontból megállapítják, hogy jogszerű-e vagy sem. Ha nem az, akkor egyéb intézkedést tesznek. A másik dolog, amit fontosnak tartok kiemelni, hogy mitől lett ez a kanyarodási tilalom, a kötelező haladási irány megsértése 50 ezer forintos bírságtétel?! Ennek az előzménye, hogy 2012-ben a Parlament létrehozott a Bíró Márk képviselő úr vezetésével egy olyan albizottságot, aminek az volt a neve, hogy a Közlekedési Szabályok és Szankciók Átalakítására Létrehozott Albizottság. Ebbe az albizottságba több szakembert meghívtak, jogászokat, közlekedési szakembereket, és én magam is ennek az albizottságnak a tagja voltam. Akkor került bevezetésre, az albizottságnak a döntése után az úgy nevezett, kötelező mértékű bírságoknak az összege, mert azt nézték, hogy vannak olyan kiemelt szabálysértések, amelyek sűrűbben fordulnak elő. Ott nincs mérlegelési jogköre a közterület-felügyelőknek, ezért meghatározták, hogy melyek azok a szabálysértések, ahol 10, 20 és 50 ezer forintot kell kiszabni. A közigazgatási bírságoknál ugyanez volt a helyzet. Abból indultak ki, hogy a kötelező haladási irány megsértése egy balesetveszélyes állapotot idéz elő. Nyilvánvaló, hogy az volt a jogalkotói szándék abban az időben, hogy ez az 50 ezer mértékű bírság, ez egy elrettentő példa legyen, hogy az állampolgárok a büntetés nagysága miatt ezeket a szabályszegéseket ne kövessék el. Azonban a tapasztalatok azt bizonyították, hogy az állampolgárok nem csak a közlekedési szabályokkal nincsenek tisztában, hanem az egyes szabálysértések vagy szabályszegések esetén a kiszabott bírság összegével sem, ezért nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Én mindenféleképpen azt tenném, hogy ezen az 50 ezer forintos kötelező mértékű közigazgatási bírságnak az összegén változtatnék, lecsökkenteném a felére, vagy akár 20 ezer forintra is, és egy tollvonással kivenném a kötelező haladási irány miatti szabályszegés intézkedési jogosultságát a közterület-felügyelők hatásköréből. Miután egy dinamikus szabályszegésről beszélünk, ennek a szankcionálása maradjon meg kizárólag a rendőrség hatáskörében.

Szombathelyen is büntethetnek a közterület-felügyelet munkatársai térfigyelő kamera által rögzített felvétel alapján egy szabálytalankodó autóst?

Természetesen nem, mert a törvény egyértelműen meghatározza, hogy mi az eljárási mód, milyen szempontok szerint járunk el, ezért fel sem merült ez bennünk. Ismerjük és megfelelően alkalmazzuk a vonatkozó jogszabályt, és én is értetlenül álltam a fővárosi példa előtt, az pedig engem is meglepett, hogy hónapokig ezt miért tudja bújtatni egy-egy adott kerület, hogy ez senkinek ne tűnik fel. A térfigyelő kamerákat nem ezért telepítették az önkormányzatok, hanem a célja a bűnmegelőzés elsősorban, a frekventált helyeknek a szemmel tartása, ellenőrzése. Miután a közgyűlés hagyja jóvá egy térfigyelő kamerának a felszerelési helyét, azt meg kell indokolni szakmai szempontból is. Ezért tűnik úgy mintha, a fővárosban szándékosan a közlekedési csomópontokba szerelték volna fel ezeket a kamerákat, ahol direkt a közlekedési szabályt szegőknek a levadászása lett volna cél, ami szerintem abszolút helytelen.

A kötelező haladási irány csak egy kis szelete azoknak a feladatoknak, amelyeket egy közterület-felügyelő ellát. Szombathelyen 66 térfigyelő kamera működik. Nálunk eddig fel sem merült az, hogy mi a kamerafelvételek alapján szabnánk ki a gépjárművezető távollétében közigazgatási bíráságot egy kötelező haladási irány be nem tartása miatt. Ez a kamerás eljárási mód az én álláspontomban is az, hogy egyértelműen törvénytelen, egyéb tekintetben korábban a megye jogú városok közterület-felügyeinek kollégiumi ülésén már felmerült ez a kérdés, hogy a térfigyelő kamerák felvételeinek alapján lehet-e a gépjármű vezető távollétében közigazgatási bírságot kiszabni. Ezen az ülésen jelen levő legfőbb ügyészség fellebbviteli főügyésze is egyértelműen kijelentette, hogy ilyen formában ez a bírságolási gyakorlat egyértelmű törvénysértő. A szombathelyi közterület felügyelet nem csinált, nem is fog csinálni a jövőben sem törvénytelen intézkedéseket.

frisss

gazdit keresek

közösség

további frisss

lap tetejére