Borzalmas pusztítás - Egy részeges ács gyújtotta fel Szombathelyt?

Szerző:Boros Patrícia Fotó:fortepan.hu • 2016. szeptember 20., kedd •
1817-ben lángokba borult a város.
Borzalmas pusztítás  - Egy részeges ács gyújtotta fel Szombathelyt?

Majdnem 100 évvel ezelőtt, Szombathelyen óriási tűzvész pusztított. A város polgárai szándékos gyújtogatásra gyanakodtak, több embert is megvádoltak a történtekkel. De vajon megtalálták a valódi bűnöst? 

1817. április 27-én, pár perccel este kilenc előtt, Csavar István Kőszegi utcai házában csaptak fel először a lángok. A heves szél miatt gyorsan elterjedt a tűz, és pár óra leforgása alatt 137 ház, 60 pajta és jó pár gazdasági épület vált a lángok martalékává, valamint  több ember is az életét vesztette. A lakosság körében sokan úgy gondolták, hogy szándékos gyújtogatás történt, így keresni kezdték a tettest.

A kép illusztráció.      Fotó:mek.oszk.hu

A katasztrófát követő második napon egy körmendi kocsist fogtak el, de miután nem tudták rábizonyítani a történteket, elengedték. Tovább folytatódtak a találgatások, de nem sokáig, ugyanis gyorsan elterjedt a városban, hogy Szombathely egyik polgára, a részeges ács, Stepanek József volt a gyújtogató, aki egyébként feleségével egy lakrészt bérelt a felgyulladt ház mellett.

Az ács látta, hogy rá gyanakodnak, ezért minél hamarabb tisztázni akarta az ügyet. Hat embert kért fel, hogy tegyenek tanúvallomást, amivel alibit adnak neki. Azt akarta igazolni, hogy 27-én az Óperint kocsmában töltötte az estét, egészen a tűz kitöréséig. Stepanek emellett még egy levelet is írt a város tanácsához, amiben visszautasította a vádakat. Kérte, hogy az őt rágalmazó személyeket idézzék be és vonják felelősségre.

A kérelmet július 19-én tárgyalták, ami elég furcsa, ugyanis ez a nap szombatra esett, normális esetben pedig olyankor a mezőváros magisztrátusa sohasem tartott tanácskozást. A különös időpontnak valószínűleg a városban eluralkodott feszültség volt az oka. Stepanek Józsefet letartóztatták, egy nappal később pedig megkezdődtek kihallgatások, amik során 24 tanú vallomását rögzítették.

Szombathely térképe 1806-1869             Fotó: www.mapire.eu

Az ácsot Szombathely aljegyzője hallgatta ki. A vádlott vallomása szerint, a Kőszegi utcából indult útnak. Napközben a Vámház kocsmában borozgatott, majd délután négy körül a Szarvas fogadóban folytatta az iszogatást néhány haverjával, akikkel átment az óperinti kocsmába. Itt kapta ő is a hírt, hogy tűz van Szombathelyen és vissza futott a városba.

A kihallgató egy tanú vallomására alapozva arról faggatta Stepaneket, hogy közvetlenül az Óperintből való távozása után, járt-e a Szarvas fogadóban. Az ács kijelentette, hogy csak délután volt ott, onnan ment az Óperintbe és a tűz kitörése után jelent meg ismét a Szarvasban. Az aljegyző azonban azt is felhozta, hogy az ács ivócimborái szerint Stepanek már a tűz kitörése előtt eljött onnan. Sőt, egy tanú állítása szerint a Szarvas fogadóban az ács nyolc és negyed kilenc között sörözött, majd fizetés nélkül távozott.

A gyanúsított visszautasította a vádakat. A jegyző ezt követően arról kérdezősködött, hogy miért nem vett részt a tűz oltásában, holott ez városi polgárként, valamint céhtagként kötelessége lett volna. Az ács a mentési és oltási munkáktól való távolmaradását azzal magyarázta, hogy a nagy szél miatt lehetetlen volt a tűz megfékezése.

A kép illusztráció.         Fotó:fortepan.hu

Hamarosan elindult az eset tárgyalása, a vád igyekezett minél nagyobb fogást találni Stepaneken. Ilyen volt az Óperint kocsmából való távozásának időpontja. Ez azért volt lényeges, mert ez alapján kizárható lett volna, hogy a kocsmából a tűz keletkezéséig elér Csavar István házáig. Azt is a szemére vetették, hogy 5 személyt hamis tanúvallomásra akart rávenni. A vád feltételezése az volt, hogy az ács negyedórával a tűz kitörése előtt a Szarvas fogadóban ivott, így volt ideje a Kőszegi utca végéig elérni és a Csavar-féle házat felgyújtani. Az is ellene szólt, hogy nem vett részt a tűz oltásában. Az az elmélet is előkerült a tárgyaláson, hogy a részeges ács anyagi haszon reményében gyújtogatott. A felperesek kérelmezték, hogy a vádlott térítse meg az okozott károkat, majd - törvény szerint -  elevenen égessék meg.

Az ítéletet 1817. augusztus 11-én hirdették ki. A felperes állításait az ügyészség légből kapottnak minősítette, mivel nem tudtak egyértelmű bizonyítékokat felmutatni. Stepaneket felmentették, de mivel nem tudta igazolni ártatlanságát, kitoloncolták a városból.

frisss

közösség

további frisss

lap tetejére