Varga Dominik, az Újvilág utca együttes énekese, basszusgitárosa Szombathelyen született, itt is nőtt fel. Mint mondja, nagyon szereti ezt a várost, sohasem gondolkodott azon, hogy elköltözzön innen. Jelenleg az ELTE – SEK hallgatója, tanító szakon.

Mikor kezdtél el zenéléssel foglalkozni?

Már óvodás koromban is szerettem énekelni, bár akkor még leginkább a Pa-dö-dö és a Hupikék törpikék legnagyobb slágereit nyomtam a konyhaasztalon táncolva. Már korábban is pengettem a húrokat, de komolyabban 2010 februárjában, az Újvilág utca megalakulásakor kezdtem el gitározni. Az elejétől az volt a célom, hogy zenekarban játszhassak, nem akartam soha "egyszálgitározni".

Miért vonzott inkább a zenekari lét?

Nem szeretem az "egyszálgitáros" zenét, számomra unalmas. Egy zenekarban legalább négy hangszer szólal meg. Sokkal izgalmasabbnak tartom, ahogy ezek egymásra épülnek és kiegészítik egymást.

A srácokat már korábbról is ismerted?

A legelső felálláshoz a mai már egyáltalán nem hasonlít, rengeteg tagcsere történt. Az eredeti tagok közül ketten maradtunk Puskás Mátyással.

Úgy tudom, hogy te dalszövegeket is írsz. Ezeket zenére szereted megalkotni vagy inkább fordítva?

Mind a kettő jellemző, de az együttesben nem én vagyok a fő zeneszerzőnk, hanem Matyi, a szólógitárosunk. Érdekes, ahogy összeáll nálunk egy-egy erősebb szám. Általában ő megír – tőlem teljesen függetlenül – valamilyen zenét, én pedig külön egy szöveget, és a kettő valahogy összepasszol.

Hogyan állsz neki a dalok megírásának?

Néha átvirrasztok egy éjszakát és megpróbálok mindet leírni, ami az eszembe jut. A szövegekhez általában itt-ott elkapott félmondatokból merítek ötletet, amit aztán tovább gondolok. Előfordul, hogy hónapokba telik, mire teljesen elkészülök vele. Nem szoktam nekiülni a dolognak, de egyszer sikerült kapásból megírnom egy dalszöveget. Álmodtam valamit és ahogy felébredtem, azonnal lekörmöltem az egészet.

Van olyan hangszer, amin megtanulnál még játszani?

Zongorázom hobbi szinten, de emellett az egyetemen tanulok furulyázni. Egészen jól megy. A Cickom, cickom a kedvenc dalom rajta.

A zene és az egyetem mellett mivel ütöd el szívesen az időd?

Érdekel a közélet és a politika, de mielőtt ebben komolyabb szerepet vállalnék, mindenképp szeretnék lediplomázni.

Rengeteg fellépésen vagytok már túl. Mi a helyzet most a zenekarral?

Mióta megvan a zenekar, mindig egy mókuskerékben voltunk, egyik koncertről mentünk a másikra. Októberben úgy döntöttünk, hogy a jövőben jóval kevesebb fellépést vállalunk el. Inkább a fejlődésünkre és az új számok írására szeretnénk koncentrálni.

A koncerteken rengeteg élményt gyűjtöttetek. Volt, hogy fura szitukba keveredtetek?

Amikor egy kisebb turnén voltunk, Matyival nagyon összevesztem a színpadon. Úgy lett vége a koncertnek, hogy leviharzott, én meg bemondtam a mikrofonba, hogy „Köszönjük szépen, mi voltunk az Újvilág utca”. A másik, ami inkább vicces volt, egy élményparkban történt. Egy szülinapi koncertet adtunk. A hangosító erősködött, hogy játsszuk el a Boldog születésnapot című dalt, de mondtuk, hogy mi nem tudjuk. Ekkor a pasas fogta magát, feljött a színpadra, elvette a másik tag gitárját és elkezdte előadni a közönségnek.

Mikor találkozhatunk veletek legközelebb?

A tervek szerint tavasszal lesz az első idei koncertünk az egyik szombathelyi klubban.