Reményét fejezte ki, hogy sikerül majd egy „olyan szisztematikus, a 2010 utáni világ sajátosságait megértő, igényeit kiszolgálni tudó közigazgatási szakemberképzést felépíteni, elsősorban az új egyetemünkön és annak mesterképzésén keresztül”, ami azt eredményezi, hogy „automatikusan kinevelődnek majd azok a közigazgatási vezetők, akikre rá lehet bízni az államélet irányítását”. Ma még nem itt tartunk; ez azt jelenti, hogy az önök személyének a jelentősége, az önök személyiségének a súlya és fontossága sokkal nagyobb, mint egy hosszú idő óta kiegyensúlyozott, jó közigazgatási háttérképzéssel működő államéletben lenni szokott a középszintű vezetőké – jegyezte meg.
Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok vezetőinek nagyon összetett a munkája. Az önök munkája egyszerre küldetés, szakma és feladat – fűzte hozzá. A járási rendszerről szólva kifejtette, ez szükséges ahhoz, hogy jól meg lehessen szervezni az állampolgárok életét. Nem hagyhatjuk magukra az állampolgárokat: szükség van arra, hogy az önkormányzatok mellett a központi állam is ott legyen – szögezte le. Kijelentette, ma elmondhatjuk, a magyar államélet megszervezése a megyei szintről történik, a kormány a kormányhivatalokon és a kormányhivatalok vezetőin keresztül szervezi az ország életét a következő években. 
A miniszterelnök szólt arról is, hogy 2015. január 1-től kibővül a 
közigazgatási hatáskörök munkája, új feladat- és hatáskörök kerülnek 
hozzájuk. Orbán Viktor hangsúlyozta, a most kinevezett vezetők egy néppárti kormányzás időszakában lépnek hivatalba, melynek lényege a közigazgatás területén abban ragadható meg, hogy az államnak nem az a dolga, hogy megnehezítse az emberek életét, hanem az, hogy megkönnyítse.

Ennek kapcsán arra kérte a jelenlévőket, hogy mindig legyenek jogszerűek, ugyanakkor ne feledjék, hogy ez „nem önmagában érték”.

Azért vagyunk rigorózusak, és azért tartjuk be a jogszabályokat, hogy ezzel könnyebbé tegyük az emberek életét – szögezte le, megjegyezve, ha ennek az ellenkezőjét tapasztalják, jelezzék ezt a központi közigazgatás számára, illetve ha tehetik, változtassanak a szabályokon. A kormányfő emellett célként nevezte meg az állami szolgáltatások színvonalának javítását is.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, a nemzetgazdaságok versenyfutásának döntő szempontja többé nem magában a gazdaság, hanem sokkal inkább az állam és a gazdaság összedolgozása, együttműködése.
Az dönti el, hogy ki sikeres és versenyképes a jövőben, hogy ki képes úgy megszervezni az államát, hogy az egyben segítséget, illetve versenyelőnyt nyújtson a gazdaság számára – mutatott rá. Hangsúlyozta, ha versenyképes magyar gazdaságot akarunk, akkor versenyképes új magyar állammal kell rendelkeznünk. Ezért vágtunk bele 2010-ben az állam újraszervezésébe – emlékeztetett. Jól szervezett állam, versenyképes gazdaság, rosszul szervezett állam, esélytelen nemzetgazdaság; ez az összefüggés, amelyben élni fogjuk az életünket – szögezte le.

Szavai szerint minél erőteljesebben integrálódunk nálunk nagyobb egységekbe – világgazdaságba, Európai Unióba – annál inkább megnő a nemzeti közigazgatás szerepe.

Brüsszelből nem lehet irányítani a magyar államot, még Budapestről is nehéz, leginkább a megyei központokból lehet – fűzte hozzá. Minél erőteljesebben integrálódik Magyarország az unióba és a modern nemzetgazdaságba, a nemzeti érdekeink védelme érdekében, a magyar élet minőségének védelme érdekében egyre inkább szükségünk lesz erős közigazgatásra, saját nemzeti szemléletű, saját nemzeti kultúrán alapuló magyar közigazgatásra – zárta szavait.