A vasi falu, amit Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vett oltalmába - felfedezzük Vas megyét

NagyRobert - Fotó: Hornyák Emőke • 2016. november 30., szerda •
Volt, amikor egy kastéllyal szembeni utca volt az egész.
A vasi falu, amit Bethlen Gábor erdélyi fejedelem vett oltalmába - felfedezzük Vas megyét

Szombathelytől nagyjából 6-6 kilométerre található az a két község, amit még 1950-ben egyesítettek. Torony valószínűleg egy őrtoronyról, vagy nemesi lakótoronyról kaphatta a nevét, míg az Ondód elnevezés Ond vezérre utalhat, mielőtt valaki rosszra gondolna.

A térség már a kőkorszakban lakott lehetett, legalábbis erre utalnak a feltárt régészeti leletek. De találtak itt több bronzkori sírt, agyagedényeket, bronzeszközöket és ékszereket is. A kelták az időszámításunk előtti 6. században foglalták el ezt a vidéket.

Aztán jöttek a rómaiak és ez a terület elég fontos szerepet töltött be. Nemcsak Savaria külső övezetének számított, de a Kőszegi-hegységből a tartományi székhelyre vezető vízvezeték, illetve a felsőcsatári kőbányákhoz vezető út is itt haladt át.

Az utak mentén a rómaiak a környező dombokra őrtornyokat építettek, az Ondód feletti Karankó nevű dombtetőn pedig egykor földvár állhatott. Az első írásos emlék Toronyról 1409-ből származik, akkor Thorony, 1457-ben már Toron néven. Ondód neve először 1288-ban tűnik fel a krónikákban, majd 1428-ban köznemesi és Osttfy birtokká vált. A 16. század komoly fordulópont volt a két település életében, hiszen a lakosaik ekkor evangélikusok lettek.

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem rohonci látogatása során - 1620-ban - oltalma alá vette a protestáns Toronyt, mivel ekkor épp a katolikusok támadták a falut. Ekkor épült a régi kastély is, ami egykor iskolaként funkciónált. 1780-ban a katonai feljegyzések szerint a község még csak egyetlen utcából állt, ami a kastéllyal szemben volt, most ez az Újvári utca.

Torony földesurai a Ják nembeli Niczky és a Hetyei, Ondódé a Laky családok voltak. A pinkafői vasútvonal 1872-es megépítése sokat javított Torony helyzetén, mivel állomást is kaptak a helybeliek. 1910-ben még Ondódon éltek többen, ott 768 lakost tartottak számon, míg Toronyban csak 455-öt. A második világháború végén sok ondódi roma került koncentrációs táborokba. Végül a két községet 1950-ben egyesítették.

Torony több hírességgel is büszkélkedhet, például Toronyi Németh Istvánnal, aki katolikus pap, író és költő volt. Palkó Istvánnal, ő nyelvész, pedagógus, irodalmi szerkesztő volt, majd később a község díszpolgára lett. De ide köthető Joó László, fafaragó művész és Dr. Nagyné Pápai Éva grafikus és festőművész is, aki 1992-bn kápolnát építtetett itt.

Nem mellesleg Ondód néven fut Debrecen egyik városrésze, de 1909-ig a Fejér megyei Pusztavámot is így hívták.

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére