A magyar igazi rohamivó nemzet

T.A. • 2016. június 19., vasárnap •
Ezerjó, kéknyelű, hárslevelű. A hazai borfajtákról is tartott előadást Nagy Róbert borlovag. A szakember szerint napjainkban „rohamivó” a nemzet, pedig a középkorig napi hat-nyolc liter volt a „norma”.
A magyar igazi rohamivó nemzet

Hiába volt a középkorban a napi bor norma hat-nyolc liter, akkoriban kevésbé volt káros a borkultúra mint manapság, amikor „roham ivó” a nemzet.

Alapjában a magyarokat borivó nemzetként szokás aposztrofálni, ami nagyjából igaz is, csak az ivási szokások változtak az évszázadok során – mondta Nagy Róbert borlovag. A szakember egy előadás keretében beszélt a borról, a borivási szokásokról.

Az ókortól vannak írásos emlékeink a borivási kultúráról, ám az igazi hagyományok a tizenhat-tizenhetedik századból maradtak ránk, amikor az egészséges életmód szinonimája volt a bor – mondta Nagy Róbert. A hazai nemesség jobbára sosem ivott vizet, a víz fertőzött volt, így a bor fertőtlenítette a gasztronómiát. Annyira, hogy a gyermekeknek is bátran adták a kancsót.

A hazai fogyasztásban akkoriban egy felnőttnek napi hat-nyolc liter volt a normája, ám hozzá kell tenni, hogy egy részét vizezték, főleg a gyermekeknek – mondta a szakember. A nemesség tisztán itta a bort, a szegényebb néprétegek azonban vizezték is. Az akkori borok általában tíz százalék alattiak voltak, manapság a 12-15 százalékos borokat gyártanak.
Érdekesség, hogy nyugaton nagyobb divatja volt a bor vizezésének, ahogy Bonfini is írta, „ a magyar nemesség nem átallja tisztán inni a bort”.

A középkor állandó ivása sem számított egészségtelen dolognak, míg napjainkban az emberek túlnyomó része, hétköznap dolgozik, így jobbára nem alkoholizál. A mai ember hétvégi ivása viszont gyorsabb, ahogy mondják „roham ivó” a nemzet, ami sokkal egészségtelenebb.

Maga a bor önmagában nem egészségtelen, még akkor sem, ha alkohol tartalmú, hiszen számos étel, ital van napjainkban is alkohol tartalommal, de erre is érvényes az a mondás, miszerint kismértékben gyógyszer ……. nagy mértékben orvosság – tette hozzá Nagy Róbert.
Elmondta, a magyar ember sok-sok évszázadig fehér bort ivott, a vörös bor valamikor a tizennyolcadik század végén került a hazai asztalokra. Először I. Károly próbálkozott a nyugati divat szerinti vörös bort behozni Magyarországra, a budai hegyekbe, ám Mátyás király után ezeket a töveket kivágták.
A jó bor kultúrája napjainkban ismét reneszánszát éli, nem mellesleg a magyar hagyománynak is számító fröccsnek is köszönhetően, melyből a szakirodalom is több mint huszat különböztet meg – mondta Nagy Róbert.

közösség

további frisss

lap tetejére