A csíksomlyói vonat hozta a vasi székhelyre

T.A Fotó: Tóth Arnold • 2016. június 17., péntek •
Pitti Katalin operaénekes volt a Szombathelyi Polgári Esték és Hende Csaba vendége az ŐrvidékHázban szerda este. A művésznő sokat énekelt, énekeltette közönségét, de még többet mesélt. Csíkszeredáról, a kádári opportunizmusról és a magyarságról. A művésznővel Hende Csaba országgyűlési képviselő, a rendezvénysorozat házigazdája beszélgetett.
A csíksomlyói vonat hozta a vasi székhelyre

Azt is mondhatom, hogy engem a Csíkszeredába induló vonat hozott ide Szombathelyre – kezdte a szerda esti, ŐrvidékHázban tartott beszélgetését Pitti Katalin művésznő. De ne vágjunk ennyire a dolgok közepébe.

A vasi megyeszékhely ŐrvidékHáza napjainkra a szombathelyi kulturális élet meghatározó intézménye lett. A Farkas Csaba igazgató és Gál Sándor igazgatóhelyettes vezette intézmény nem először adott otthont a Hende Csaba országgyűlési képviselő által fémjelzett Szombathelyi Polgári Estéknek, ahol a mértéktartó, ám nem egy esetben hátat borzongatóan színvonalas estek újabb gyöngyszemére várták a nézőket szerda este. Ki kell emelni, a látogatók „még a csilláron is csüngtek”, az előadóterem zsúfolásig megtelt, a folyosón lépni sem lehetett. A várakozások azonban nem voltak hiába valók.

Pitti Katalin nem „csak” egy művésznő, vele nem lehet csak zenéről, csak magyarságról beszélgeti, nála ezek egyben vannak, - hiszen a lélek az, mely összetart mindannyiunkat – mondta már a beszélgetés során. A estet Farkas Csaba nyitotta meg, majd Hende Csaba házigazda beszélgetett a művésznővel a pódiumon.

„Pitti Pál és Kanász Nagy Eszter gyermekeként, Szentesen született, a helyi Szent Anna-templom karzatán énekelt először. Tehetségére korán felfigyeltek. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban Sík Olga és Bán Melitta oktatta, miután 1966 és 1969 között a fővárosi Madách Imre Gimnázium tanulója is volt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1971-1977) ének illetve opera szakán Sipos Jenő növendéke volt, 1977 és 2001 között a Magyar Állami Operaház magánénekeseként kápráztatta el közönségét.

Ahogy a világháló, meglehetősen tömören jellemzi: ihletett előadói stílussal, szenvedélyes interpretációval teszi emlékezetessé előadásait, koncertjeit. Számos hangfelvétel és lemez kiadása fűződik a nevéhez. Tatjána (Csajkovszkij: Anyegin) szerepében debütált.”

Tömören ennyi az, melyet valakik érdemesnek tartottak a neten megosztani Pitti Katalinról. Ezek a sorok azonban messze nem fedezik a művésznő valóját, viszont mindaz kitűnik e rövid jellemzésből, amit az úgynevezett Kádár-rendszer nyújtott egy – ahogy akkor nevezték – kulák család gyermekének.

Írásban nehéz visszaadni azt az emberséget, melyet Pitti Katalin egy csokorban átnyújtott az ŐrvidékHázban. A kulák csemete az iskolák mellett, már a fővárosban templomba járt (amelyekben többször énekelt is), erre édesapja megjegyezte: - Fiam (lányom), ha észreveszik, hogy ott vagy, engem kiraknak az állásomból!. Apja akkoriban azt is megjegyezte a fiatal kislánynak: „a pártház mellett jársz el iskolába, ha meglátod, hogy ott sokan gyülekeznek, akkor fuss, amilyen gyorsan csak tudsz!”

Nem könnyű ilyen fogadtatással Pesten „karriert” csinálni, de Hamvas Béla „Láthatatlan történet” című munkájából meríti az ihletet: „A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle.”

E fényből, e boldogságból kaptak most a szombathelyiek is némi ízelítőt, melyhez a Liszt-díjas, érdemes művész hazafiságát is adta. – Én nem hiszem, hogy innen el kell menni, azt hiszem, hogy aki elmegy, az mind nyomorultul érzi magát – mondta a beszélgetésen, hiszen „Bármily gyönyörű is más hazája a sírja idegen kő” (Vince Lilla: Maradunk a Duna partján).

A zenéről, az éneklésről szólva elmondta, mit adhat még neki egy olyan életpálya, ahol Simándyval, Ferencsik Jánossal, Melis Györggyel vagy Ilosfalvy Róberttel énekelhet valaki. – Mostanában dolgozom egy olyan cd-n, mely a Magyarok Nagyasszonyához szól, zenével prózával, minden mással, hiszen elsősorban emberek vagyunk, utána nő, utána művész – fogalmazott a beszélgetés végén.

S hogy került Pitti Katalin Szombathelyre?

A csíksomlyói vonat hozott ide – mondta nevetve a művésznő, hiszen az ŐrvidékHáz programjára Farkas Csaba azon a vonaton „kapacitálta”. Emellett újabb érdekesség, hogy Pitti Katalin a szombathelyi egyetemen is előad, pont vizsgáztatásról érkezett a beszélgetésre.

A beszélgetés után sok minden eszébe juthat az embernek, például, hogy „meg kell tanulni magyarnak lenni” – mondta, ám még egyebet is meg lehetett érezni ott, a szombathelyi beszélgetésen: az összetartozást! Pitti Katalin mindenkihez szólt pár kedves szót a végén, mindenki megölelhette, akár lelkiekben, akár személyesen. Újabb főnyeremény a megyeszékhely programjai közt. (nem) utóirat: Pitti Katalin június 19-én, vasárnap este nyolc órakor a szombathelyi Szent Márton templomban énekel. 

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére