Az árfolyamrés alkalmazásával kapcsolatban megjegyezte, ez a „tisztességtelenség igazi mintapéldánya volt, hiszen a pénzintézetek devizaműveleteket számoltak el nemcsak a hitel folyósításakor, de hónapról hónapra minden fogyasztóval szemben, miközben egyébként a magyar átlagcsaládok devizát nem vásároltak és nem adtak el”. Rogán Antal szerint ez mutat arra, hogy szabályokat kellett alkotni a magyar bankrendszerrel szemben.
Emlékeztetett, ez a folyamat 2010-ben kezdődött el, amikor Kósa Lajossal közösen terjesztették elő azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta az egyoldalú szerződésmódosítást és keretek közé szorította az árfolyamrés alkalmazását.
A frakcióvezető úgy folytatta, ahhoz hogy a bankrendszer elszámoltatásával érdemileg foglalkozni lehessen, a bíróságok közreműködésére is szükség volt.
Rogán Antal kitért rá, a Kúria jogegységi állásfoglalása idén két tárgyban is megszületett, ezekben megállapította az árfolyamrés valamint az egyoldalú szerződésmódosítások alkalmazásának tisztességtelenségét.
Ezt követően a parlament megalkotta azt a törvényt, amely „megadta az indító lépést a bankok elszámoltatásához”.
A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője rámutatott, az elszámoltatással kapcsolatos szabályokat érdemes minél előbb megalkotni, mivel a bankok mindent megtesznek annak érdekében, hogy húzzák az időt.
Rogán Antal megjegyezte, semmiképpen nem állja meg a helyét, hogy bizonyos pénzintézetek alkotmányellenességre való hivatkozással fordultak jogorvoslathoz. Hangsúlyozta, a Kúria előzetesen az Európai Bíróság véleményét is kikérte az ügyben, ennek alapján mondható, hogy a Kúria állásfoglalása az európai bíróságok véleményét tükrözi, a parlament által meghozott törvény pedig a Kúria döntésén alapszik.
A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, azért van szükség az elszámoltatási törvényre, mert a bankoknak el kell számolniuk a magyar családokkal. Úgy vélte, a pénzintézetek elszámoltatását az Országgyűlésnek kell elvégeznie, szigorúan és pontosan meg kell határoznia az időbeli ütemezést, illetve a szabályokat. Ez történt meg a mostani törvényjavaslat keretében – húzta alá Rogán Antal.
A kormánypárti politikus felhívta a figyelmet, 1 millió 300 ezer magyar család számára jelent segítséget a jogszabály. Ez azt jelenti, hogy minden magánszemély által felvett hitellel el kell számolniuk a bankoknak. El kell számolniuk a devizahitelek különféle fajtáival, a lakáscélra felvett hitellel, a szabad felhasználású jelzáloghitellel, a gépjárműhitellel, a személyi fogyasztási hitellel. El kell számolni minden hasonló forinthitellel, minden forintszerződéssel – ismertette Rogán Antal, hozzátéve, lezárt szerződések esetében nem nyúlnak túl 2009 júliusán.
Beszélt arról is, minden olyan élő szerződés esetében, ahol az adós ma is fizet a banknak, ott nyilvánvalóan a pénzintézetnek is el kell számolnia azzal a túlfizetéssel, amit tisztességtelenül vett el az adóstól.
Rogán Antal úgy fogalmazott, „a józan ész is azt súgja, hogy a meglévő szerződéseken belül kell elszámolni és csökkenteni a tőkét, mert így fognak csökkenni a hitelt felvevők valódi költségei.”
Minden más valójában a bankok érdeke, mert ők szeretnék, ha megmaradnának a hitelek, és azok után még több kamatot tudnának szedni a jövőben – jegyezte meg a fideszes politikus.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy „nemcsak az elszámolás történik meg, hanem a visszatérés is a tisztességes szabályokhoz.” Ennek a törvénynek a keretében nemcsak az mondatik ki, hogy az elszámolás jegyében azt az összeget, ami túlfizetés volt, el kell számolni, hanem az is, hogy a tisztességtelenül megemelt kamatnál az indokolatlan kamatemelés semmis, azaz vissza kell térni ahhoz a kamatszinthez, ami előtte volt – mondta Rogán Antal.
Hangsúlyozta, ez a szabályozás nemcsak a múltra és a jelenre, hanem a jövőre is gondol, mivel a Fidesz egy valóban tisztességes és fair bankrendszert szeretne, olyat ahol átlátható árazásról döntenek, ahol nincsenek apró betűs részek a hitelszerződésekben amelyek az ügyfelek számára kiszámíthatatlan viszonyokat jelentenek.
Rogán Antal kitért rá, 2016. április 30-ig kamat-, költség- és díjemelési moratórium lép életbe, és ezalatt az időszak alatt – mint fogalmazott – „az Országgyűlésnek lesz módja arra, hogy az átlátható árazás, a tisztességes és fair bankrendszer szabályait a jövőre nézve kidolgozza.”
