7 + 1 érv, miért érdemes elfurikázni Kőszegre, A falu rosszára

Kánya Dóra Fotó: Horváth Csaba • 2015. július 11., szombat •
A Kőszegi Várszínház darabja kikészíti a rekeszizmokat. Ez a „makkhetes” a szívekbe talál.
7 + 1 érv, miért érdemes elfurikázni Kőszegre, A falu rosszára

Sokban hozzájárult teljes körű színházi élményhez az idén jóval komfortosabb atmoszférájú kőszegi vár. Tisztában voltam és vagyok vele, ez nem a tűsarkús, kiskosztümös, ki mit vesz fel színház, hanem ízig-vérig vidéki sztájl, pokróccal, csíkos párnákkal, helyi rozéfröccsel és ropogós sóspereccel. A jó hangulatot idén is garantálták a szervezők, amit csak fokozott a felhozatal egyik legnagyobb attrakciója: A falu rossza.

Többfrontos támadást indított idén ez a darab. A nagyjából két órában kapkodtam is a fejem, mire figyeljek éppen, honnan bukkan elő egy-egy szereplő, kiből mit hoz ki a történet.

Ajánlom a darabot:

Egyrészt azért, mert Znamenák István neve már velős garancia a sikerre. A rendező nem először veszi be a Vas megyeiek szívét Kőszegen. A tavaly nyáron bemutatott Vízkereszt, vagy bánom is én után, most egy Tóth Ede-történetet rendezett. „A népszínmű a magyar drámairodalom különös mostohagyermeke. A közönség többnyire szereti, a kritika fanyalog - de az utóbbi évtizedek izgalmasan kigondolt előadásai átértékelték az erről való gondolkodást. Mert nemcsak a magyar színjátékhagyomány elegyítésével jellemzően zenés-táncos szórakoztató műfajról van szó, hanem arról, hogy ennek a keretei közt is épp úgy lehet beszélni hűségről, szerelemről, barátságról, a mindennapi életet befolyásoló kérdésekről. S bár a tematikája látszólag a paraszti világ idealizált ábrázolására, falusi életképek és magánéleti szenvedélyek dramatizálására szűkült, ennél sokkal több van benne: bárki beleélheti magát ebbe a világba, hisz az emberi viselkedések mozgatórugói nem változnak semmilyen térben, semmilyen időben."- írja a színház.hu.

Másrészt azért, mert nyerő a sztori. A polgármester két gyermeke mellett gyámja lesz Bátki Tercsinek, aki miután odakerül Feledi Gáspárékhoz, beleszeret annak fiába, Lajosba. Tercsinek korábban már volt egy nagy szerelme, a falu rossza, Göndör Sándor. A szerelemből eljegyzés lesz, ám a nagy napon a vagány Sándor kitalálja, mégis Tercsi kell neki. A lány azonban mindenképpen hozzá szeretne menni Lajoshoz. A násznép sem egyszerű fajta: Finum Rózsi dekoratív megjelenésű hölgy, aztán ott van a kleptomániás páros: Gonosz Pista és Gonoszné Mariska. Na meg az a pici bökkenő, hogy a polgármester lánya, Boriska végtére is beleszeret Göndör Sándorba.

Harmadrészt azért, mert zseniális a szereplőgárda. Epres Attila, Novkov Máté, Szilágyi Csenge, Hámori Gabriella, Gazsó György és Pogány Judit a száz százalékos biztosítékok arra, hogy felejthetetlen lesz az élmény. Plusz játszik a Weöres Sándor Színház színésznője, Bánfalvi Eszter is, akinek valahogy nem sikerül rosszul játszani egy szerepét sem. Szerencse, piszkosul tehetséges színésznő.

Negyedrészt azért, mert nem csak szöveg, hanem zene is van benne. Jó, ne egy musicalre gondoljunk rögtön, de a talpalávaló valódi falusi hangulatot ad. Némedi Árpád, Bárány Tamás, Csíkvári Gábor, György-Horváth László és Sebesi Tamás dallamai lendületet adnak az amúgy is pörgős darabnak.

Negyedrészt azért, mert nem akar több lenni, mint ami. A nyári darabokkal ellentétben ennek a darabnak a könnyedsége nem lett a kára. A történet nem esik szét, nem hagy üresjáratot, nem akar megfelelni senkinek. Egyszerűen csak szórakoztatni akar és kész.

Ötödrészt azért, mert látványos a díszlet. Ez szintén a rendező, Znamenák Istvánt dicséri. Bár a nézőtér tágas, az lelátó előtti részen ülőknek – köztük nekem is – kényelmes volt, hogy a színpadot megdöntötték. Vagyis a színpad szélétől kissé meredeken ívelt felfelé. Könnyebben beláthatóbbak volt a jelenetek, nem kellett a nyakunkat nyújtogatni a látványért.

Hatodrészt, mert bejátszották a teret. A várszínház nem csak a színpadot jelenti, hanem jóformán az egész várat. Egyszer jobbról, másszor balról tűntek fel. Elemlámpával világították vagy fényképezőgéppel vakuzták a közönséget. Mozgalmas lett tőle a mű.

Hetedrészt azért, mert jó volt a jelmezválasztás. Cselényi Nóra jelmeztervező nem adott korhű kosztümöket a színészekre, pedig a darab az 1875-ben íródott. Nem múzeumi népviseletben voltak a szereplők, hanem a jellemüket, szándékukat jelenítették meg.

+ 1 pedig azért, mert ilyen környezetet sehol nem lehet garantálni. Szeretem ezt a csillagos ég alatti, történelmi helyszínen létrejövő nyári élményt. Ehhez fogható csak Kőszegen van.

kapcsolódó galéria


frisss

közösség

további frisss

lap tetejére