Ahogy nő a technológiai fejlődés, úgy mennek össze a termékek (x)

X • 2017. november 02., csütörtök •
Korábban a számítógépek sem akkorák voltak, mint ma a laptopok. Egy fél szobát betöltöttek, és a funkciójukat tekintve csak adatkezelésre, tárolásra használták őket. Ma már játszani és rajzolni is lehet, animációkat készíteni, szellemi munkát végezni, kapcsolatot ápolni, igazából bármire használható.
Ahogy nő a technológiai fejlődés, úgy mennek össze a termékek (x)

Az internet megjelenésével pedig elérkezett az ideje, hogy majdnem az összes médiabeli részleg ott közli a mondandóját. Az a legfurcsább, hogy már egy telefon is képes arra, amire egy számítógép. Az idő megtekintéséhez sem kell az órára pillantanunk, mert digitális kijelzőn ott szerepel az okos telefonunkon. Az órák éppen úgy jártak, mint a számítógépek, kezdetben hatalmasak voltak. Az első időmérésre alkalmas eszközök a napórák voltak, amelyeket az ókorban találtak fel, és az alapja a számlap és a belé szúrt bot volt, amelynek a rávetülő nap adta árnyéka a számlapon egyenletesen mozgott, ezzel mutatva az idő múlását. Az egyiptomi obeliszkek is ezt a célt szolgálták. Ezzel az volt a gond, hogy az éjszakai órákat nem tudták mérni, erre kialakult a vízóra, később a kisebb időtartamokra a homokóra, majd a gyertyaóra, amelyet nagyon jól lehetett időzítésre használni úgy, hogy a meghatározott helyen szöget szúrtak a faggyúba, így amint odáig olvadt a gyertya, a szeg hangos koccanással a fémtálba esett. Látva, hogy csak a természet erőit használták fel az idő mérésére, az idők folyamán a megnövekedett igény miatt elkezdték kigondolni a modernebb, hordozható órákat. Meg is született az első hordozható óra Peter Henlein munkássága során, ezeket nürnbergi tojásoknak nevezte el. Ez nagyjából 1500 körül történt, a tojások azonban túl nagyméretűek voltak a zsebben való hordozáshoz, így inkább kis tarisznyákban cipelték. A közismertebb zsebórák őse volt. A hordozható órák ma ismert szabályozó eleme egy melléktermékként létrejött hajszálrugó felfedezés nyomán alakult meg, egy időben két feltalálónál is, az igaz feltalálónak a tudatos fejlesztőt tartják ma is, Robert Hooke-ot. Ezután a hordozható órák mellet megindult az álló órák készítése is, amelyhez Galileo Galilei járult hozzá munkásságával, aminek eredménye az inga lett. Ezt teljesítette ki Huygens ingaórává, így a véletlenek nyomdokán valami egészen újat alkotott. Hatalmas mérete és pontossága miatt alkalmas volt csillagászati mérésekre is. A fejlesztések sorozata indult be, volt, hogy egy király pecsétgyűrűjébe építettek be órát, és volt, ahol egy királynő 20000 fontos pályázata hozta meg a forradalmi áttörést. Ekkor a cél a pontos óra kifejlesztése volt. Pár másodperces eltéréssel létrehoztak egy olyan gátszerkezetes ingaórát, amely a mai kvarcórákkal is felvehetné a versenyt. 1904-ben gyártották le az első karórákat, a pilóták részére, de ez hamar áterjedt a polgárságra is. Ma viszont már bárki rendelhet karórát, különböző színben és méretben, formában, trendi férfias karóra és divatos női karóra egyaránt található a boltokban, de már az internetről webshopokból is rendelhetsz. A folyamatos tervezések során így eljutottunk oda, hogy már csak a csuklónkat kell elfordítanunk, és máris tisztában vagyunk a pontos idővel. Egy aprócska ajándék, egy merész kiegészítő, bármilyen szerepet felvehet egy óra, ráadásul most már vízálló órákat is gyártanak, így például egy búvárkodás alkalmával is tisztában lehetnek a lent töltött időtartammal. A legújabb okos órák nagyon divatosnak számítanak, azonban ár-érték arányban már nem olyan jó.

közösség

további frisss

lap tetejére