A hercegnő egy kelet-angliai kisvárosba látogatott nemrég. Csaknem kétezren jelentek meg a tiszteletére. Egyikük egy játékmackót adott neki, és a születendő gyermeknek ajándékba. "Nagyon köszönöm, ezt elteszem a l..." - válaszolta illedelmesen a Katalin, aztán gyorsan elharapta a mondat végét.
A brit sajtó munkatársai azonban hallani véltek egy idősebb hölgyet, aki a hercegnőhöz közel állt és hallotta a nyelvbotlást. Állítólag egyenesen rá is kérdezett, hogy "azt akarta mondani, a leányának, ugye?"
Katalin próbálta kidumálni magát, hogy nem tudják, sőt nem is tudhatják a gyermek nemét, de a hölgy láthatóan nem most jött le a falvédőről, és nem tágított, mondván: "Én viszont úgy gondolom, hogy tudják".
Erre már a hercegnő is bekeménytett: "De nem mondjuk meg" - hangzott az ellentmondást nem tűrő válasz.
A születendő gyerkőc már nagy valószínűséggel az Egyesült Királyság uralkodója lesz, nemétől függetlenül. A britek ugyanis a tervek szerint felszámolják azt a régi - és diszkriminatív - trónutódlási előírást, amiben az elsőszülött fiú élvez előnyt a trónöröklési eljárásban. Ráadásul a dédnagymama további modern intézkedésekkel is várja születendő ükunokáját. II. Erzsébet királynő saját hatáskörében, külön uralkodói pátenst adott ki, hogy ha Vilmos és Katalin első gyermeke leány lesz, akkor őt is megillesse a királyi fenség megszólítás, és a hercegnői rang.
