Veszélyben a gépészmérnökképzés Szombathelyen?

• 2020. február 20., csütörtök •
A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége szervezésében tanácskozást tartottak, amelyen a helyi nagyvállalatok képviselői mellett Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője, Borhy László, az ELTE rektora és is részt vett.
Veszélyben a gépészmérnökképzés Szombathelyen?

A konferencia szervezője, Kondor János, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a legújabbkori ipari forradalom felgyorsulásával kialakulófélben van egy új világ, aminek hívószava: a tudás. Ennélfogva egyre fontosabb szerep hárul az ország vezető egyetemére, az ELTÉ-re. A szövetség elnöke most látta elérkezettnek az időt ahhoz, hogy közös párbeszédet kezdeményezzen a helyi cégek képviselői és a felsőoktatási intézmény rektora között, aki élt a lehetőséggel és eljött a rendezvényre. Borhy László hosszas ismertetőjében felidézte az ELTE múltját és pozicionálta a hazai, illetve nemzetközi felsőoktatási intézmények sorában. Érdekességként elhangzott az is, hogy az ELTE a második legtöbb nyelvet - egészen pontosan 70-et - oktató intézmény szerte az egész világon. A karok vonatkozásában folyamatos változás tapasztalható, hiszen a három nagy történelmi jelentőségű - a bölcsészettudományi, állam- és jogtudományi, és természettudományi - kar mára nyolcra duzzadt és kialakulóban van a kilencedik, gazdaságtudományi is. Rátérve a Savaria Egyetemi Központtal való házasságra úgy fogalmazott, meghatározó volt a szombathelyi intézménynek az országos tanárképzésben betöltött szerepe, ami az elmúlt évtizedekben egyre hangsúlyosabbá vált.

 

Az elmúlt 3 évben tapasztalható változások és átalakítások nem voltak fájdalommentesek az ELTE-SEK-en, de mindenképpen szükségesek voltak az előre lépéshez. Ennek eredménye a többi közt az is, hogy már most kimutatható a hallgatók tanulmányi színvonalának emelkedése, azaz nincs megkülönböztetés budapesti és szombathelyi ELTÉ-s között. Borhy László megjegyezte azt is, hogy a Magyar Tudomány Akadémián dolgozó tudósok 20-25 százaléka ELTE-kötődésű. A rektor kitért a gépészmérnökképzésre is. Felelevenítette a szak 2013-as elindulását - amely a mára megszűnt Nyugat-magyarországi Egyetem berkein belül valósult meg -, majd felidézte a 2018-as esztendőt, amikor Szombathely újból megerősítette vállalásait a gazdaság fejlesztését célozva és egyben ígéretet téve hogy az iparűzési adó terhére folyamatosan biztosítja a minőségi képzés alapvető feltételeit. Jelenleg azonban kicsivel több mint 120 millió forintnyi hiány mutatkozik a képzésben, elsősorban a tanárok bérezésével összefüggésben. Ez pedig előrevetítheti a szakképzett oktatók elvándorlását. 

 

Az eseményen részt vett az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke. Hende Csaba elmondta: új kezdeményezéseink támogatottsága teljesen általánosnak és állandónak mondható. "A város országgyűlési képviselőjeként tanúsíthatom, hogy az elmúlt időszakban valamennyi politikai erő - úgy a gépészmérnökképzést, mint az ELTÉ-vel való egyesülést - teljes mértékben támogatta. A napokban áttekintettem az idei szombathelyi költségvetést és igen megnyugtatónak találom, hogy 200 millió forintot tartalmaz az ELTE SEK számára. Ez természetesen akár több is lehetne, de tudjuk jól, hogy sok mindenre kell a pénz. Tanúsíthatom továbbá azt is, hogy a vállalati vezetők - személyi változásoktól függetlenül - töretlenül támogatják a helyi felsőoktatást, és ha akadnak is nehézségek, oldjuk meg ezeket együtt. Azért jöttünk ma ide, hogy a kátyúban lévő szekeret kirángassuk a sárból" - fogalmazott Szombathely országgyűlési képviselője.      

 

A tanácskozás további részében felvetődött az a kérdés és problémakör, hogy mi lehet az oka annak, hogy évről évre feleződik az ide jelentkező gépész hallgatók száma. A teremben helyet foglaló oktatásügyi szakértők nem tudtak konkrét választ adni a felvetésre, de azt elismerték, hogy Győr vonzóbb célpont a mérnökhallgatók számára. Ugyanakkor az egyik cég HR-ese kifejtette, ennek hátterében az állhat, hogy a győri egyetem korszerű intézményi infrastruktúrával rendelkezik, ami meghatározó vonzerővel bír. A meghívottak közös konszenzusra jutottak abban, hogy több pénzt kell belefektetnie mindenkinek, aki ebben az együttműködésben részt vesz, az egyetemnek, a városnak és a vállalatoknak is. A résztvevők megegyeztek abban is, hogy a gépészmérnökképzést vonzóbbá, attraktívabbá kell tenni, orvosolni kell a párbeszéd hiányát az együttműködő felek között, és összehangolt pályaorientációs tevékenységre van szükség.

 

Harangozó Bertalan kormánymegbízott is arra hívta fel a cégek képviselőinek figyelmét, hogy a szak fenntartásához az ELTE rektorának elkötelezettsége kevés, kellenek ehhez a vállalatok is. Kiemelte: hisz abban, hogy ennek a gépészmérnök-képzésnek van létjogosultsága, hiszen a város mellett a helyi cégeknek is elemi érdekük a jól működő mérnökképzés, ami a gazdaságfejlesztés egyik legfőbb mozgatórugója.
A cégek visszajelzései alapján a szakot elvégző diákok kiváló munkaerők, akikhez fogható munkavállalókat nem tud jelenleg biztosítani a piac.

 

közösség

további frisss

lap tetejére