Kmoly energiákat mozgósítva készülünk a bajnokság folytatására. Tisztában vagyunk azzal, hogy alaposan le vagyunk maradva még az utolsó előtti helyen álló Zalaegerszegtől is, de amíg matematikai esélyünk lesz a bennmaradásra, addig küzdeni fogunk. Sőt, még azt követően is, mert búcsúzni is csak emelt fővel akarunk. A még hátralévő nyolc fordulóban szeretnénk minél több pontot szerezni.
Mi lehet az oka a Kaposvár gyengébb szereplésének, esetleges kiesésének?
Rendkívül rövid idő alatt jutottunk fel az élvonalba. Többen már az NB III-ban is együtt játszottunk. Túlságosan gyors és nagy volt az ugrás. Az NB I-ben más volt a ritmus, más volt a színvonal. Itt már minden hibánkat azonnal megbüntették az ellenfelek és ez bizony vereségekhez vezetett. A fiaskók hatására pedig megcsappant az önbizalmunk. Akár azt is mondhatnám, hogy nekünk jól jött a koronavírus-járvány miatti szünet. Szerintem most jó állapotban van a csapatunk, bizakodva várjuk a ZTE elleni jövő pénteki összecsapást.
Számodra érdekességet jelenthet, hogy most abban a csapatban szerepelsz, amely ellen 2012. május 12-én a Haladás színeiben bemutatkoztál az NB I-ben.
Ez tényleg érdekesség. Amúgy igen jól emlékszem az első élvonalbeli meccsemre, amit nagyon vártam akkoriban. Artner Tamás küldött csereként a pályára és döntetlent játszottunk a Rákóczi otthonában.
Mennyire emlékszel az Illés Akadémián eltöltött évekre?
Természetesen nagyon jól. Az Akadémia legelső korosztályának tagja lehettem és annak ellenére, hogy az ország egész területéről érkeztünk, igen gyorsan jó közösséget alkottunk. Nyugodtan fogalmazhatok úgy, hogy testvérként szerettük, tiszteltük egymást. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy az Illés egyik, hanem a legjobb csapatát alkottuk. Olyan remek labdarúgók kerültek fel közülünk az NB I-be, mint például Ugrai Roli, Kiskokó, Jagodics Márk, Skriba Matyi, avagy Gyurján Bence. A mai napig nagyon jó kapcsolatban vagyok egykori társaimmal.
Szakmailag mennyit fejlődtél az Akadémián?
Rengeteget, mert ott minden a fociról szólt. Olyan remek szakemberektől tanulhattam, mint Simon Attila, avagy az egyéni képzéseket tartó Rugovics Vendel. De a többi edzőmre is nagy szeretettel emlékszem, mert valamennyien sokat segítettek a fejlődésemben.
Mennyire követed az egykori társak pályafutását és a volt csapatod, a Haladás szereplését?
A srácokkal leginkább az interneten tartjuk a kapcsolatot, de ha összefutunk, jókat beszélgetünk. A Hali szereplését folyamatosan követem. Nagyon sajnáltam, amikor a csapat kiesett az NB I-ből, annak viszont rettentően örültem, hogy most tavasszal jól muzsikált a gárda. A hétvégéken általában otthon vagyunk a menyasszonyommal Szombathelyen. Remélem, hamarosan ismét élvonalbeli meccseket rendeznek a vasi megyeszékhelyen is.
Miképpen látod, meddig rendezhetnek élvonalbeli meccseket Kaposváron?
A kiesés sajnos nagyon is benne van a kalapban. Jó lenne, ha a keretet egyben sikerülne tartani, mert az némi erősítéssel alkalmas lenne a visszakerülésre. Akár már most elkezdhetnénk a jövő csapatát építeni. A megszerzett tapasztalatokat pedig hasznosítanunk kellene. De ebben a fura helyzetben nagyon nehéz a jövőt tervezgetni. Amúgy pedig a remény hal meg utoljára, azaz még nem esett ki a Kaposvár az NB I-ből.
