A rajzosoknál mindig történik valami... - hallatszik rendre az egyetem folyosóin. És valóban a Művészeti Intézet Vizuális Művészeti tanszékén sosem áll az élet: tavaly év elején avatták a Zéró Galériát, amit az oktatók önerőből hoztak létre, hogy a kiállításokat megfelelő körülmények közt prezentálhassák. Most három napos workshopot terveznek műhelymunkákkal, előadásokkal, beszélgetésekkel, tárlatvezetéssel.

A workshop célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek és kipróbáljanak, olyan technikákat, alkotásmódokat és anyagokat, amik az intézményi szintű oktatás keretében nem, vagy csak nagyon kis időben kerülnek elő. Itt nyolc munkacsoport fog dolgozni, szeptember 21-én pedig a hallgatók munkához látnak. A gyakorlati műhelyek jó részét a recycling szemléletű alkotásokkal és azok létrehozásával foglalkoznak, vagy éppen egy szakma, mondjuk a restaurátor titkaiba leshetnek be.

A cél persze az, ahogy Bordács Andrea a NyME-SEK Művészeti Intézetének vezetője elmondta, hogy más művészeti intézmények oktatóit is bevonják a munkába, intenzívebb kapcsolat létesüljön a művészetközvetítő intézmények között.

Szeptember 21 és 23 között lehet Nagy Gábor György által kreált kávékapszula kupolát csinálni vagy Garas Kálmán fotóművésztől fotogram-készítést tanulni.

Íme a program:

KULTÚRJAM(ming) workshop - 2015. szeptember 21-23.

PROGRAM:

szeptember 21.

                         10-13: Műhelymunkák

                        14 Dr. Bordács Andrea (Esztéta, NYME, Németh Lajos-díj)

                        Újrahaszontalanítás - Recycling szemlélet a kortárs művészetben

Mivel a válaszható műhelymunkák során többször is előkerül az újrahasznosítás kérdése, így közelebbről megnéznénk, hogy ez ügyben milyen indíttatású művek születtek már. Így az előadás az elmúlt évek, évtizedek recycling szemléletű munkáiból szemezget

                          15 Spengler Katalin (műgyűjtő, újságíró, műsorvezető):

                            Kortárs műgyűjtés a 21. században

A kortárs műgyűjtésben új tendenciák, újfajta szerepvállalások, együttműködések váltak jellemzővé az elmúlt évtizedben. A legjelentősebb magángyűjtők ikonikus, a művészeti szcénát és a közízlést egyre erőteljesebben befolyásoló személyiségekké akarnak válni, átalakulóban az intézmények és a magánszféra kapcsolatai, működési terepei

                          16 Dr. Ébli Gábor (esztéta, gyűjteménykutató, MOME oktatója, Essl Award zsűritag)

                             A kortárs művészet kanonizálása közép-európai köz- és magángyűjteményekben

Az ezredforduló óta régiónk szinte minden országa igyekszik csatlakozni a nemzetközi múzeumi boom-hoz és ennek részeként kanonizálni kortárs művészetét. Ám ezek a múzeumi és magángyűjtői stratégiák gyökeresen eltérőek. A vetített előadás erről a helyzetről nyújt összehasonlító áttekintést.

délutáni program moderátora: Készman József (NYME)

                          18-tól a Hozz egy hajszárítót a faragó mellé!

                             Vizuális akusztikai happening, mely program a nemzetközi Big Draw-hoz kapcsolódik.

szeptember 22. 8-14 Műhelymunkák

                           15 Készman József (művészettörténész, kurátor, NYME, Műcsarnok): Kiállítás mint műalkotás - múzeum mint életforma

A múzeum kívülről és belülről, sőt, alulnézetből: az előadás arra keresi a választ, merre találhatók a művészi kreativitás terepei manapság, melyek az intézményhasználat lehetőségei és határai napjainkban. Az elmúlt időszakban megváltoztak a kultúrafogyasztási szokásosok, ahogyan a befogadói elvárások és a kiállításokat létrehozó gyakorlatok is. A kurátori és más fordulatot követően a múzeum és a kiállítás már nem az, ami korábban volt. Hogyan férhet össze a szakszerű működés az otthonosság megteremtésével, miként feltételezi egymást kulturális tartalomszolgáltatás és önmegvalósítás?

                           16 Frazon Zsófia (muzeológus, kurátor, Néprajzi Múzeum):

                           Térre, textre és vizuális nyelve fordítás: hagyományos és alternatív formák

Az előadás olyan elméleti és módszertani megfontolásokat vesz át vázlatosan, amelyek a társadalmi múzeumi térben a bemutatás jelentésteli és formai megoldásaihoz kapcsolódik. Sok-e a szöveg? Jelentésteli-e a tér? Miként demokratizálható egy múzeumi kiállítás? A közösség bevonása, az együttműködés és az alternatív kiállítóterek segítik-e a múzeumoknak növelni az elért társadalmi közegek számát, és javítják-e a kapcsolat minőségét?

a délutáni program moderátora: Dr. Bordács Andrea

szeptember 23. 8-14 Műhelymunkák –

                                   (közben az előző napok műveiből kiállítás előkészítése a Zéró Galériában

                               14.30-tól Topor Tünde (művészettörténész, Artmagazin főszerkesztője)-Winkler Nóra, műsorvezető –

                                    Betekintés egy művészeti folyóirat működésébe, szerepébe. Topor Tünde és Winkler Nóra közkedvelt páros tárlatvezetését a workshopon készített alkotásokon szemlélteti. Beszélgetőtársak Bordács Andrea és Készman József)

                                16-tól tárlatvezetés a Zéró Galériában

MŰHELYEK:

1. Nagy Csaba (NYME, BKF, Munkácsy-díj): Önteremtő struktúrák

A projekt során azt vizsgálják, a spontán létrehozott struktúrák a nyomtatás folyamatában, milyen módon befolyásolja az alkotói döntést. Egyáltalán létrehozhatók-e spontán felületek, beszélhetünk-e önteremtő folyamatról a képalkotás során)

2. Nagy Gábor György (NYME, Munkácsy-díj): Kávészünet

A kényelemre törő emberiség ismét egy új potenciális gigahulladék-termelő találmányt alkotott: a kávékapszulát. A projekt célja, hogy a már kifőzött, vissza nem nyerhető kapszulákból, olyan struktúrákat, mandalákat építsen, melyeknek csillogó felülete (színes metálfólia) egymásmellé helyezve, akár Ravenna híres mozaikjainak nyomába is eredhet

3. Garas Kálmán (NYME) „A fekete fehér lesz és a fehér feketévé válik.”

Analóg technika a digitális korban, technika és kézimunka egymásra hatása, fotogram készítés

4. Babinszky Csilla (Munkácsy-díj): Self avagy branding- kollázzsal

A workshop témája az önmagunkról alkotott kép. Az önmeghatározás kiemelt szerepet játszik a kortárs kultúrában, elvárás, de a művészeknek különösen fontos feladat. Reflexió, és önreflexió, ami a művészeti munka alapvető gyakorlata)

5. Gyarmati András (NYME): Rekonstrukció

A Rekonstrukció című program során elpusztult, előre kiválasztott műtárgyrészek újraalkotása, vagyis rekonstrukciója a feladat. A résztvevők a szombathelyi székesegyház Madonna kápolnájában lévő, Joseph Winterhalder által 1800-ban festett barokk falkép elpusztult részeinek (részének) újrafestéséhez készíthetik el saját rekonstrukciójukat

6. Szigeti Csongor Gábor (EKF és PTE, DLA) Köztéri sztorik és beavatkozások

Olyan hallgatók jelentkezését várja, akik szívesen használnák (vagy már használják) az urbánus és természetes köztereket mint a képzőművészet közegét, vagy vizuális kommunikációs felületet, akik szeretnek helyspecifikusan reagálni a környezetükre/környezetükben. A beavatkozások jellege sokféle lehet, az alkotó performatív jelenlététől kezdve a talált tárgyak helyszíni újra-installálásán, a szövegek vagy egyéb vizuális jelek helyspecifikus applikációin, a hátrahagyott objekteken, hangokon keresztül a kis és nagyméretű falrajzokig, vagy efemer természetes anyagok használatáig nagyon széles a spektrum. A beavatkozások különböző mértékben, de szándékuk szerint megváltoztatják azt a közeget, ahol megjelennek, kérdésfelvetésemben szerepel az is, hogyan lehet legális határokon belül maradva ilyen módon alkotni?     

7. Deli Ágnes (KEMK, BKF, Munkácsy-díjas): Recycling és mívesség

A workshopon az újrahasznosítás jegyében bicikligumiból és egyéb, szabadon párosítható anyagokból fogunk objekteket és design tárgyakat készíteni.

8. Gaál Endre: Klasszikusok a recyclingben 

A workshop keretében körüljárjuk, hogyan lehet szegényes anyagokból gazdag egyénileg és közösen kialakított terveket, elképzeléseket létrehozni újrahasznosítandó anyagok felhasználásával. Az objektek elkészítéséhez kartondoboz, petpalack – színtelen / színes-, újságpapír, mint alapanyagok kellenek nagyobb mennyiségben, hogy nagyméretű munkák is készülhessenek.