Az ELTE Informatikai Karához való 2017-es csatlakozás milyen változásokat hozott az intézet működésében? Milyen új lehetőségek nyíltak meg, valamint milyen kezdeti problémákat kellett leküzdeni?
A csatlakozással kezdeti, rövidtávú adminisztratív jellegű integrációs problémákat kellett megoldani (Tanulmányi Osztály, HÖK) amely tulajdonképpen a (duális) gépészmérnöki képzési programot nem érintette.
A csatlakozás után informatikus és matematikus szakemberekkel erősödött a szombathelyi campus oktatói-kutatói közössége, amely a programtervező informatikus képzés elindítása mellett további lehetőségeket is megnyitott a Savaria Műszaki Intézet számára. Ilyen a programtervező informatikus szak szabadon választható tárgyainak megjelenése a gépészmérnöki képzésben, a közös K+F projektek indítása ipari digitalizáció és Ipar 4.0 területeken, illetve egy Ipar 4.0 kutató csoport elindítása 2019-ben.
Az intézet 2020 szeptemberében az országban elsőként indított programtervező informatikus mesterképzést Digital Factory specializációval. A specializáció célja, hogy a kor ipari kihívásainak megfelelő munkavállalók kerüljenek ki, úgy, hogy mind az informatikai, mind a gépészmérnöki területre megfelelő rálátással rendelkezzenek a képzésük után. Ez a képzés az EIT nemzetközi programban is elérhető.
Jelenleg a Savaria Műszaki Intézetnek szakonként hány hallgatója van? Mik a várakozások a hallgatói létszám jövőbeni alakulását illetően?
Jelenleg mintegy 182 fő folytat tanulmányokat az ELTE Informatikai Karon Szombathelyen. A szakok közül a gépészmérnöki alapképzés folyik angol nyelven is, ott az összes évfolyamon jelenleg 24 hallgató van. A magyar nyelvű képzésen 89 diák, köztük 49 fő duális képzésen folytatja tanulmányait. A gépészmérnöki mesterképzésen 5 fő, műszaki menedzser alapképzésen 6 fő, technika tanár alapképzésen 11 fő, a programtervező informatikus alapképzésen 58 fő, programtervező informatikus felsőfokú szakképzés keretében pedig 3 hallgató tanul.
A 2019/2020 felvételi eljárásban duális gépészmérnöki képzésre előzetesen 41 fő jelentkezett, amelyből 36 főt választottak ki a cégek február 15-ig, az első helyes jelentkezések száma a felvételi eljárásban 38 fő.
A felvételi eljárásban tapasztalható változások természetesen a gépészmérnöki képzésekre is hatással voltak, a hallgatói létszám több mint felével esett vissza országosan. Ugyanakkor nálunk csak 39 százalékkal csökkent a létszám, ami a legkisebb csökkenés az országban a gépészmérnöki területen. Mindez annak ellenére történhetett így, hogy az ELTE Informatikai Karán a gépészmérnöki képzés Magyarországon a második legmagasabb ponthatár mellett működik.
Jelenleg melyik képzés a legnépszerűbb? A múltban melyik viselhette ezt a címet, illetve az elkövetkező néhány évben milyen változás várható ebben a tekintetben?
Jelenleg a legnépszerűbb képzéseink a gépészmérnök és a programtervező informatikus. A csúcsot 2017/18 időszak jelentette, amikor az országban a legnagyobb duális gépészmérnöki képzés a szombathelyi volt, összesen 130 duális hallgatóval.
Mik a tapasztalatok a duális gépészmérnöki BSc szakkal kapcsolatban? Hogyan lehetne jellemezni a hallgatók hozzáállását és mennyien, valamint miért döntenek úgy később, hogy inkább normál képzési formában folytatják tanulmányaikat?
Az összegzések, valamint a vállalati duális értékelések alapján megállapítható, hogy a cégek elégedettek a hozzájuk felvett hallgatókkal, lelkesnek, szorgalmasnak, motiváltnak tartják őket, és minden duális formában tanuló hallgató teljesítette a szükséges kompetencia kritériumokat.
Hallgatóink bekapcsolódtak az országos egyetemi diákéletbe, szakmai versenyeken jelennek meg, nyernek díjakat, illetve az országos Tudományos Diákköri munkában is részt vesznek. Hallgatóink ez elmúlt évek harmadik és második helye után idén megnyerték a Techtogher versenyt, ami igen fontos visszajelzés az intézetünkben folyó oktatási és tehetséggondozási munkáról. Eddig két végzett évfolyamon nagyságrendileg 70 diplomát osztottunk ki, az életpálya nyomonkövetési rendszer adatai szerint korábbi hallgatóink jellemzően a duális partnercégeknél, Vas megyében helyezkedtek el.
Duális képzésünkben alapvetően nem jellemző, hogy az a hallgató, aki duális formában kezdte meg a tanulmányait, utána önszántából úgy döntene, hogy normál képzési formában folytatja azokat. Ismereteink szerint ilyenre 1-2 példa volt, amik esetében a jellemző okok egészségügyi vagy egyéb magánéleti problémák voltak. A duális formából tanulmányi eredményeik miatt kiesett hallgatók jellemzően folytatják a tanulmányaik normál képzés szerint. Talán ez annak is köszönhető, hogy a szombathelyi duális gépészmérnöki képzés, valamint az intézet egyik kiemelt prioritása a hallgató tehetséggondozás. A tanulók motivációját, előrehaladását saját diáktanácsadó szolgálattal is fejlesztjük, támogatjuk.
Honnan érkeznek a hallgatók a duális képzésre?
Hallgatóink jellemzően a nyugat-magyarországi térségből, Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyéből jönnek.
Melyek a duális képzés kiemelkedő vállalati partnerei? Tervezik-e bővíteni a partnerek listáját, és ha igen, milyen vállalatokkal?
A szombathelyi duális képzésnek jelenleg tizenöt partner vállalata van, amelyek közül a hat alapító vállalat kiemelkedő, amik: az Aptiv Services Hungary Kft., a BPW Hungária Kft., az Ivy technology Kft., az Opel Szentgotthárd Kft., a Schaeffler Savaria Kft., valamint a TDK Hungary Components Kft. Ismereteink szerint egyedül Szombathelyen valósult meg a duális képzésnek az a formája, hogy hallgatóink mind a hat nagy vállalatnál eltöltenek gyakorlatot. Ez szoros együttműködést kíván a partnereinktől is, de hiszünk benne, hogy ez többletértékkel bír a hallgatóink számára.
A duális gépészmérnökképzés belső és külső kommunikációjáért, a munka összehangolásáért az Operatív Munkacsoport felel, mely kéthetente rendszeresen ülésezik. A duális vállalatok az egyetemi képzésről, az egyetem pedig a duális gyakorlatokról naprakészen tájékozódik. Összehangolt a duális vállalatok duális képzéssel kapcsolatos tevékenysége, illetve a beiskolázási kampány a duális vállalatok és az egyetem között, a jövendő elsőévesek közül a duális hallgatók kiválasztása pedig közös megegyezéssel történik.
A digitalizáció és az Ipar 4.0 új kihívások elé állítja a gyártó vállalatokat. A változásokhoz azonban az oktatásnak is alkalmazkodnia kell. Az intézet eddig milyen lépéseket tett, illetve tervez tenni ennek érdekében?
Az ELTE Informatikai Kar részeként működő Savaria Műszaki Intézet komoly erőfeszítéseket tesz az oktatás és a kutatás területén, hogy megfeleljen a digitalizáció és az Ipar 4.0 új kihívásainak. Ehhez jelentős előnyt nyújt a műszaki, valamint informatikai kompetencia jelenléte az intézetben.
Az oktatás terén törekvésünk az korszerű ipari technológiák élmény és projekt alapú oktatása, amihez az Ipar 4.0 labor kialakítása már folyamatban van, a gépészmérnöki képzésben pedig integráljuk a legújabb VR technológiák oktatása is. Ebben a folyamatban hatékonyan tudunk együttműködni a duális partnereinkkel is. Kutatási területen a már említett Ipar 4.0 kutatócsoporttal kívánunk az új kihívásokra felkészülni.
Ezenkívül, a felsőoktatásban szokatlan módon saját kari finanszírozásból, külső szakember is segíti az oktatók módszertani megújulást. A legutóbbi alkalom egy hónapja volt, mikor minden oktató háromnapos módszertani tréningen vett részt, melynek anyagát célirányosan ránk szabták, ugyanis a kurzus előtt a kollégák óráin részt vettek a szervezők.
Milyen elképzelések vannak a Savaria Műszaki Intézet jövőjével kapcsolatban? A megvalósítás érdekében az eddig elmondottakon kívül milyen fejlesztések várhatóak?
2014-ben elindult a saját laborok és műhelyek kialakítása, illetve azok eszközökkel, műszerekkel és berendezésekkel történő felszerelése, a tervek szerint összesen 1,5 milliárd forintnyi értékben. Saját erőből kialakítottuk a méréstechnikai laboratórium helyiségét, jelenleg pedig folyamatban van az áramlástechnikai laboratórium és a motor-szerkezettani laboratórium fejlesztése, illetve a méréstechnikai laboratórium további eszközökkel ellátása. Továbbá szükséges a már meglévő laboratóriumok felszereltségének kisebb-nagyobb mértékű fejlesztése, valamint azok üzemeltetési költségeinek biztosítása, emellett az Ipar 4.0 labor kialakítása is.
Reményeink szerint ebben az évben 400-500 millió forint értékben bővíthetjük az eszközállományunkat (közbeszerzés folyamatban, illetve a második csoport műszaki előkészítése megtörtént).
