Az ember lelke megtisztul egy zarándokúton. Jobban megérti önmagát, megéli hitét, hiszen van ideje gondolkodni, elmélkedni. Talán ez is az oka annak, hogy évről évre egyre többen választják a pihenésnek, a lelki feltöltődésnek ezt a módját.

Szombathely - Szent Márton szülővárosaként - kitűnő alapot képez ahhoz, hogy a helyi, egyetemi közgazdászképzésben újra megjelenjen a turizmus – idegenforgalom szak. A nemzetgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata a turizmus, egyik specializációja a vallási turizmus, amelynek a könyv, a szerző és a kiadó szándékai szerint ennek a képzésnek lehet alapvető szakirodalma. A szakismeretek mellett a könyv olvasmányos módon mutatja be a vallásos indíttatásból fakadó utazások megjelenését a különböző történelmi korokban és civilizációkban.

A vallási turizmus létezése sokkal régebbi, mint ahogyan azt általában gondolni szokták. Jelentős régészeti leletek igazolják, hogy az emberi közösségek már a legkorábbi időkben is végeztek helyváltoztatást rituális, valláshoz kötődő okokból. a természet változásainak különböző időpontjaiban, a napfordulók idején már az őskorban is felkerekedtek és olyan helyekre vándoroltak, amelyeket valamilyen oknál fogva szentnek tiszteltek.

Részlet a Feszty-körképből

Ezeken a helyeken közelebb érezték magukat isteneikhez, biztosabbnak vélték a természetfeletti hatalmakhoz intézett kéréseik meghallgatását. Igyekeztek leróni tiszteletüket az isteneik, vagy az őseik előtt, elvégezték a vallásuk szerint előírt rituálékat, hogy biztosítsák a maguk és közösségük számára a spirituális védelmet.

Mindeközben ismerkedtek más közösségek tagjaival, információkat cseréltek, tudást szereztek és adtak át. Mindezen tevékenység a fejlődést szolgáló cselekvések sorába is illeszkedett.

Fudzsi, a japánok szent hegye

A XXI. század utazási gyakorlatában is kiemelkedő szerepe van a vallási turizmusnak világszerte. A világvallások mindegyikéhez kötődik a zarándoklat, a kegyhelyek látogatásának szokása. Ugyanakkor a turizmus – idegenforgalom területe szakmailag alaposan körülhatárolható tevékenységgé vált, aminek egyik jól meghatározható része a vallási turizmus, amely azért különleges, mert az igényét generáló erő az emberek belső meggyőződéséből, vallásuk iránti elkötelezettségükből fakad.

Csíksomlyó

Az Utazás hittel című kötet arra tesz kísérletet, hogy a vallási turizmushoz köthető tudást rendszerbe láttassa úgy, hogy az olvasmányosság követelményeinek is eleget tesz. A könyvet a kiadó munkatársai kiemelkedő figyelemmel gondozták, ami nagyon jól látszik a kitűnő szerkesztésen és alkalmazott nyomdatechnikán. Így a könyv remélhetőleg nem csak a szakemberek, hanem a szélesebb olvasóközönség számára is élményt nyújthat.

A könyv célja, hogy áttekintést nyújtson a vallási meggyőződésből fakadó turizmus rendszeréről. A világban évente sok-sok millió ember indul útnak, hogy belső indíttatásból fakadóan keressen fel kegyhelyeket, vallásához tartozó rendezvényeket, eseményeket.

A vallási turizmusban meglévő lehetőségek napjainkban egyre több turisztikával foglalkozó cég és desztináció figyelmét keltik fel. A turisztikai célállomásokon megvalósított fejlesztések és az utazókat jellemző trendek - például az autentikus élmények és a spiritualitás előtérbe kerülése - egyaránt abba az irányba mutatnak, hogy a vallásturisztikai helyszínek és a folyamatosan fejlődő zarándokutak a jövőben talán még fontosabb helyet foglalnak el a turizmus rendszerében. A könyv a vallási turizmus fogalmi megközelítése mellett ahhoz kíván hozzájárulni, hogy eme jelentős potenciállal rendelkező turisztikai réstermék a jövendő hazai szakemberek számára egy egységben értelmezhető legyen, hozzájárulva jövőbeni, valós értékeken alapuló szakképzéshez.