Kiutazásom előtt Ausztriában még relatíve kevés fertőzött volt, 56. Magyarországon az első fertőzött március 4-én jelent meg, 2 esettel. Kiutazásomig 5 esetet regisztráltak hazánkban, haláleset még nem történt, azt csak 4 nappal hazaérkezésemet követően, március 15-én jelentette be a Védelmi Tanács. Ausztria nem volt azon a listán (4 állam, többek között Olaszország), ahonnan hazatéréskor ajánlott volt 2 heti önkéntes karanténba vonulni. A panasz- és tünetmentes hazatérőnek (mint jómagam) a protokoll szerint  ekkor sem kellett tesztet csináltatnia magán. Ugye elhiszi, mint a terület szakértője, meg tudom ítélni, hogy vannak- e tüneteim, netán panaszaim. Mert nem voltak.

Igen, számos olyan beteg várt hazatérésem után műtétre,  akik esetében a halasztás rontotta volna az életkilátásaikat. Azon a 3 napon, amikor távol voltam, mellkassebész kollegáim az általuk előjegyzett és gondozott, hasonlóan súlyos betegeket operálták.

A külföldről hazatérő magyar állampolgárok számára a Védelmi Tanács március 23-án rendelte el az önkéntes 2 heti karantént. Ekkor már éppen 12 napja dolgoztam hazatérésemet követően, egészségesen. Számomra és a velem utazóra nézve sem volt ekkor sem kötelező a vírusteszt készítése, de az Ön által sejtetett álhír (hogy nekem akár közöm lehet a kórházban észlelt pozitív esethez) cáfolata érdekében, és a félretájékoztatott közvélemény megnyugtatására elvégeztettem azt. Bár nem kötelességem ennek az eredményét Önnel tudatni, mivel ez személyes adat, de ezt most önként megteszem: mindkét tesztem a várakozásnak megfelelően negatív.

A velem utazónak az  adatvédelmi törvény hatálya alá tartozó,  személyes adatát képező tesztek eredményét a hatályos GDPR (adatvédelmi törvény)  szerint nincs módom nyilvánossá tenni. Nem szeretnék törvénytelenséget elkövetni.

Összefoglalva: tehát rám nézve semmilyen korlátozás nem volt érvényben. A hatályos protokoll nem írta elő számomra mint panasz- és tünetmentes állampolgárnak a tesztek elvégeztetését, de mégis megtettem. Az Ön  cikkeiben bújtatott sejtetetéssel, gyanúsítással ellentétben a kórházban észlelt koronavírusos beteget nem ismertem, és az általam ellátott betegeket, ill. kollegáimat semmilyen módon nem veszélyeztettem. Orvosi eskümnek megfelelően, legjobb tudásom és tapasztalatom alapján részt vettem ebben a nehéz helyzetben is a súlyos állapotú betegek gyógykezelésében és műtéteiben. Ezért köszönet nem jár, ez a kötelességem. Az orvosi tisztességemet is megkérdőjelező eljárását, amely alkalmas ara, hogy a beteg-orvos kapcsolat alapját, a bizalmat aláássa - a tisztességes újságírás szellemében is -  visszautasítom. Engem orvosi mivoltomban igyekezett megtámadni, de a nyilvánvaló célja egy polgári oldali politikus lejáratásának - ma már kimondhatjuk- sikertelen kísérlete volt. Mi sem támasztja ezt jobban alá, mint a cikkeihez mellékelt képanyag. Itt mindig politikusként, és nem orvosként jelenít meg, pedig erről is sok kép állhat rendelkezésére.

Végül mi a véleménye arról, hogy naponta nagyszámú munkába járó ingázik a ma már elvileg lezárt osztrák határon át? Rajtuk, és a velük együtt lakókon is követeli a karanténba vonást vagy a vírusteszt elvégzését? Ők vajon mit szólnának ehhez?

Üdvözlettel

Dr. Kecskés László István

mellkassebész osztályvezető főorvos