A szombathelyi rádiós mesélt nekünk az ausztrál kánikuláról

VN • 2018. január 08., hétfő •
Czár László két éve él Ausztráliában. Az egykori Rádió Szombathely műsorvezetőjeként éveken át tájékoztatta a hallgatókat a legfontosabb helyi információkról. Ezúttal arra kértük, hogy mesélje el személyes benyomásait az ausztrál kánikuláról.
A szombathelyi rádiós mesélt nekünk az ausztrál kánikuláról

Képünkön Czár László felesége és gyermeke pancsolnak Adalaide központjában

Mióta éltek Ausztráliában és alapvetően mik a tapasztalataitok az időjárást illetően?

2016 február elején érkeztünk Dél-Ausztráliába. Adelaide-ben lakunk, ami egy óceánparti nagyváros, de nem éri közvetlenül a nyílt víz, mert egy öblös részben van. Ettől függetlenül elmondható, hogy visszakaptuk a négy évszakot, csak télen nem hó, hanem rengeteg eső esik és nem megy 0 fok alá a hőmérséklet. A környező hegyekben -, ahol a maximum magasság 751 méter - szokott hó esni néhány évente, de ekkor is csak 1-2 centi. A tévék ilyenkor vezető hírként számolnak be róla, és az emberek mennek hóembert építeni.

Érinti a kánikula azt a régiót, ahol ti éltek?

Ez a harmadik nyár, amit itt élünk meg, már rutinosabbak vagyunk, mint az első évben, akkor azonnal leégtünk. Itt alapszabály, hogy naptej és kalap nélkül sehova! Még a felhős időben is kenünk magunkra naptejet, és akkor egész szépen lehet barnulni. Nálunk nem volt olyan meleg, mint Sidney-ben, itt 41 fokot mértünk szombaton. Estére azonban lehűlt a levegő. A forró napok általában periódusonként ismétlődnek, ekkor 3-4 napig igen nagy forróság van. Nem ritka a 40-42 fok. A reggelek kellemesek, ekkor még érdemes kimenni, de 11-től délután 4-5-ig nem ajánlatos a napon lenni. Utána irány a part és mindenki hűsíti magát. Az épületek, autók, mind légkondicionáltak és persze a házak is. Az már egy más kérdés, hogy a falak szigetelését még hírből sem ismerik, így télen is a légkondival kell fűteni. Mert tévhit, hogy itt nem kell fűteni. Egyre jobban terjednek el a gázos kandallók, kályhák. Olyan házban még nem jártam, ahol lenne radiátor.

Hogy élik meg a helyzetet az ott élők, akik már több nyarat megéltek a kontinensen?
Az emberek nyugodtak, higgadtak, nem ismerik nagyon a pánik fogalmát. Legutóbb a boltban így köszönt el tőlem az eladó, hogy „Stay cool!” vagyis „Maradj hűvös!”. Jót nevettem, de tényleg halál lazák. Most minek is pánikoljon mindenki? Ez a világ legszárazabb kontinense, ez itt természetes. Fent északon Darwinban egész évben 33-35 fok van. Na az sem leányálom európai szemmel, de aki ott él, hozzászokik.

Késő délután mozdulnak ki a családdal, amikor már enyhébb az idő.

Milyen eszközzel segíti a kormányzat a kánikula átvészelését? Mit tesznek az ott élők?

A városban szoktak vizet osztani, sok helyen vannak párakapuk, és ami egy nagyon fontos üzenet a hazai vendéglátóknak: a víz minden helyen ingyenes. Nem ciki vizet kérni, és természetes, hogy a vendég kap, korlátlan utántöltéssel. Az éttermek előtt, partokon, mindenhol lehet találni a háziállatoknak is kihelyezett vizes tálkát. A legtöbb embernél mindig van vizes palack, mi is megtanultuk, hogy anélkül nem indulunk el sehová. A kislányom bölcsijében is már most arra nevelik őket, hogy saját vizes palackjuk legyen, illetve mindig legyen rajtuk kalap. Itt szabály: „No hat, no play!”, vagyis fejfedő nélkül nem lehet kimenni az udvarra játszani. Nagyon fontos megemlíteni, hogy ezekben a forró napokban teljes tűztilalom van, mert a hegyekben, a távolabbi sík területeken óriási a tűzveszély. Ma például egy 15 éves lány nyilatkozott, hogy az örökségét veszélyezteti a tűz, ami pár 10 méterre tombol a házától, amit még a dédszülei építettek fel. Sajnos itt is láttam olyat, hogy valaki rezzenéstelenül dobott ki csikket az autójából. Az ilyen felelőtlen emberek miatt is óriási a kockázat. A legtöbb hegyi háznál vagy farmnál nagy vizes tárolók vannak, amellyel segítik az oltást, ha tűz keletkezik.

Milyen hatással van a kialakult helyzet a gazdaságra?

Nyilván fokozottan nő az ilyen napokon az áramfelhasználás, szinte mindenhol nagyobb fokozatban mennek a hűtők és a légkondicionáló berendezések. Volt olyan, hogy nem bírta a hálózat, és több órán keresztül nem volt áram. Ilyenkor imádkozol, hogy visszajöjjön és ne menjen tönkre az étel a hűtődben, majd fogod magad és lemész a partra lehűteni magad a tengerben. Itt Dél-Ausztráliában egyébként a legdrágább a világon az áram, sokan kampányolnak is ezzel a közelgő választások előtt, hogy majd ők megoldják az áramproblémát. A Tesla ezért épített itt 100 nap alatt akkumulátor parkot, ami hibátlanul vette az első áramkimaradás okozta problémát. Itt most van egyébként a nyári szünet, az emberek élvezik a meleg időt, lazulnak, pihennek, sokan ilyenkor nyaralni vannak. Érdekes, hogy innen olcsóbb átmenni Balira, mint Ausztrálián belül maradni, így sokan választják ezt úti célul. Sok kommentet olvasva többen megjegyezték, hogy elég egyértelmű a természet válasza Amerika kilépésére a klímaegyezményből. Ott tombolnak a mínuszok, itt tombol a kánikula, otthon pedig rekordokat dönt a hőmérséklet, amit ilyen időben mérnek. Talán mégsem akkora „hülyeség” az a klímaváltozás, mint 1-2 pozícióban lévő politikus hirdeti.

közösség

további frisss

lap tetejére